Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)
Járásunkban a csárdák zöme az évezredes Via Magnán, a Budáról a Tiszára vezető nagy úton települt, huszonnyolcból tizenkilenc: az Irsa fogadó (1775 előtt), a Rongyos csárda, a Három Rózsa, a Ceglédi fogadó Bercelen (1754), a Vörös Ökör (1840), a Vadember (1785 előtt), a Fehér Ló (1840), a Bedei csárda, a Kettős csárda, a Karai (1793 előtt), a Cserepes és a Karajenői. A kákástói elágazásban a Kis Karai, a Harangosi, másként Kiskeresztes (1793 előtt), és a Csintói csárda. A Szolnoki úton a Kaparási, másként Kecskés csárda (1798 előtt), a Világos, az Abonyi fogadó (1847 előtt), és a Kincsem csárda Abony alatt. Két csárda fogadta a jászokat, ha déli pusztáikra hajtották nyájaikat, a Kutyakaparó (1776) és a Kocséri csárda. A Gyilkoscsárda az Örkényi úton van, néhány kilométerre a Tiszai út alatt. A Mikebudai csárda (1728) Budára mutatta az utat. Végül a Szegedi országúton a Zöldfa, másként Kinézer fogadó (1839), a Gógányi (1708 előtt) és a Cifra csárda. Legtöbbnek ma is áll az épülete, de más rendeltetéssel, bort hárommal mérnek még, a Kettősben, a Kutyakaparóban és a Cifra csárdában. Virágkoruk a török háborúk megszűnésekor kezdődött és tartott a gőzvasút megjelenéséig. A lendületet a Felvidékről az alföldi nagy pusztákra lehúzódó telepesek adták, ők csináltak kedvet a hasznot kereső nemességnek. Hamar felhúzták a falakat, zsúpot, zsindelyt raktak rá, az ivóban kármentőt rekesztettek. Iccés, árendás mindig akadt, az útonjárók ételt, italt, enyhelyet találtak, a lovak istállót, kutat. A vármegye robotra rendelte a falvak jobbágyait, útjavításra. Árkot húztak s a teleken, hóolvadásokon, esőzéseken letúrt földet fölhányták a kocsiútra. A csárdákban mindig történt valami érdekes eset, ezeket öreg írások és népmondák őrzik, színesítve művelődéstörténeti adalékokkal. Csak a szorgos kutató tudja például, hogy nemes Irsay József 1775-ben kelt végrendeletében az irsai fogadót régi iskolájára, a sárospataki kollégiumra hagyta. Ceglédi Hírlap, 1980. június 25. Jegyzet: Hídvégi Lajos: Vendéglátás a rónán. Róna Vendéglátó Vállalat kiadása Cegléd, 1971. 31
