Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)
ben húsz akcsét adóztak a töröknek. Ez a vízimalom a Szarvastóból kiszakadó Gerjén működött. Azt is tudjuk, hogy a ceglédiek tizenegy malom után adóztak a töröknek. A sorrendben legutolsó gerjei vízimolnárt, Szalay Lajost szabadságharcos szerepléséért nyolcévi várfogságra ítélték a császáriak. Egy másik ceglédi malomról, a Fűzfásról több följegyzés maradt. Ez a város tulajdona volt és vámrészes molnárok dolgoztak benne. A malom leltára is fönnmaradt. Eszerint volt két 5 és 20 literes mérték, négy malomköve, négy malomcsapja, két csákánya, két lisztesládája, két búzásszekrénye, két korongvasa, két keresztvasa és két serpenyője. A Kőrösi-éren „Joó Gergely nevű tanácsbéli személynek a felső Gáton innen volt egy vízimalma, amely is 1705-ben akkor pusztult el a körülötte levő körösfákkal, mikor Herbeville generál armadája itt táborozott” — írja Bállá Gergely, a Nagykőrösi krónikában. Ugyancsak ő beszél a ludasiról is: „A Sós útnál, amint Törtely felé járnak, volt a városnak egy jó vízimalma, azt rontotta el 1705-ben Boné nevű ezredes kurucz kapitány, az oltától fogva malmot oda nem építettek.” A régi helyére ugyan nem, de lejjebb ,,a Nagy ér mindjárt malmot hajtott, ahogy az alsó Gáttóból kiszakada” — Galgóczy Károly körösi monográf iá j ában. Lassan őröltek, a sorukra ráérősen várakozó parasztok a korpaszagú malomházakban cserélték ki híreiket, a közelmúlt hadjáratok véres élményeit és az anekdotákat. Künn szelíd csörgéssel suhant a zúgok vize a kerekekre, szél fújta a liget évszázados fáit. Ősszel és tavasszal nagy kiáltozással szálltak el fölöttük a vándormadarak, némelyik falka le is ereszkedett a nádas malomtó víztisztásaira, szárcsák, récék és vadludak lármája verte föl a csöndet. A vízimalmok múltunk eltűnt emlékei, egy sem zúg vizeinken, ez az írás őrizze emléküket. Ceglédi Hírlap, 1980. augusztus 31. Jegyzet: 1. Hídvégi Lajos i. m. II. r. 16—19. 2. Bállá Gergely: Kőrös városa históriája. 3. Tőrös László: Bállá Gergely Nagykőrösi krónikája, Nagykőrös 1970. 100., 101. 1. 4. Gyula Kaldy-Nagy i. m. 300. 1. 29
