Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
A Kis-erdőtől (013) délre, a besnyői határ közelében fekvő tanya melletti föld szántásakor egy rovásjeles XVI. századi bronzgyűrűt forgatott ki az eke, amelyet a találó megtartott magának. A közelben forgatáskor egy Árpád-kori földházat és kemencét bontottak ki. CSEJTEI TANYA (Albertirsa, K17). 1 : 50 000: ~. CSEKE (Cegléd, J14). 1368: ,,. . . ecclesiam lapideam ruptam Cheke nominatam in honorem B. Virginis constructam . . .” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg. 1505: „. .. ad unam ecclesiam ruptam Czeke nominatam, in honore Beate Marie Virginis...” (OL Dl. 21386.). 1541: Berenchyke (U.ott 1545. reg.). 1701: Cseke alias Berencsek, Berencsek halma, Berencsek telke (Határjárás 1701). 1760: Benyicsek halma (Inquisitio). Berencseky templomnak helye (Petróczi 1961, 85. old. 25. lj.). 1783: Birincsek (I. kát. felm.). 1786: Birincsek halma (Tiszttartó). 1793: Birincsek (Bállá Pest vm.). 1 : 50 000: Birincsek. 1 : 75 000: Berencsik. Mo. földr. nevei: Birincsek (Tápiószőlős határában). A Cseke szó Árpád-kori személynév volt (vö.: Kiss 1978, 598. old. Szatmárcseke címszónál). A Berencsike név talán a Berény és Cseke szó összetételéből keletkezett, a névadás indítékát azonban nem ismerjük. Oppel Jenő úgy vélte, hogy ez a Cseke azonos Csekekátával, amelyről szerinte Galgóczy tévesen hitte, hogy a mai Nagykáta helyén állt (Oppel 1931, 16. old.). A Csekekátára vonatkozó oklevelek ismeretében egyértelműen megállapítható, hogy ebben a kérdésben Galgóczynak volt igaza. Oppel tévesen kapcsolja ide a Kátai út mellett végzett feltárást is (u.ott), mert az a feltehetően Bécs nevű falu maradványát hozta napvilágra (1. Bécsi-hát). Az Árpád-kori Cseke falu romokban heverő Boldogasszony temploma 1368-ban a ceglédi birtok 13. határjele volt (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). A puszta déli fele tartozott Ceglédhez. Északi felére vonatkozik az az adat, miszerint 1541-ben I. Ferdinánd Dobraviczky János fiainak és rokonainak adta Szele, Félegyháza és Györgye birtokot Berencsike pusztával (Bártfai Szabó 1938, 1545. reg.). 1563-ban a király új adomány címén a Dubraviczkyaknak adta többek között Berenchyge pusztát is (U.ott 1639. reg.). A török korban többé nem szerepel. A két néven is ismert falu az 1701-ben történt határjáráskor tisztázódott: „Vezettek bennünket egy hányott határra, Boldogasszony Kápolnája mellé Északra, ez a határ Szelével és Sőreggel határos, az említett templom ugyanaz, hogy most Berencseknek híják, Cseke alias Berencsek” (Határjárás 1701). Ebből a határjárási jegyzőkönyvből tűnik ki, hogy a török időkben legeltették. Érdekessége a tanúvallomásnak, hogy azt egy végvári katona, a 80 esztendős Balogh István tette: „nyilván tudgya az felül említett Berencseket Czeglédi 64
