Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

Földnek lenni, midőn fiatal korában Érsek Újvárban katonálkodott volna, ezen a földön akkor is az öregh katonáktul és ez Földön levő Gulyásoktul gyakorta meghalván, hogy azon Berencsik névü helyet hallotta, hogy Czeglédi föld légyen. És Móricz Jánosnak is az Gulyáignak azon nevezett Berencsekh mellett szokott állása lenni tavasz felen.” (Határjárás 1701) Nagy István törteli lakos 1763. évi vallomása szerint: „Berencseky Templom­nak helye volt és mind a fundamentuma még meg tetczenek világosan ...” Sok szekér követ hordtak el innen a szelei templom építéséhez. (Petróczi 1961, 85. old. 25. lj.). A nép mindig tudta ezt az elpusztult falut és ismerte templomát (vö. PESTY). Barna Mihály (sz. 1892) cseh templomnak hallotta, mely a török időkben pusztult el. A pusztatemplom-rom fölötti tanya a Kósik-családé, „az öregek apáról fira hagyták, hogy itt a török időben falu volt, Kata nevű, a népek szét­szóródtak és fölépítették Nagykátát. (A monda kialakulásában szerepet játsz­hatott Nagykáta korábbi Csekekáta neve). 1957-ben a halom déli oldaláról egy küszöböt, vagy lépcsőt emeltem ki, beástam a jászol elé, mert a lovam lyukat kapart az istálló földjén. Most már a lépcsőtől nem bír kaparni. A halomból agyagásás közben több sírt ástam ki. Valaha forgalmas volt az itt vezető út, csárda is volt ide vagy százötven lépésre, a Berencsikcsárda. A forgalom meg­szűnt, a csárdának is már csak az emléke él, de az út járható, rajta megyünk Abonyba.” — Farkas Sándor, Cegléd, Kazinczy utca 12. sz. alatti lakos tanyája volt a legközelebbi, „apám mesélte, hogy a halmon a törökök vára volt, egy vasajtó most is a földben van. Ezüst van a földben, mert a lángját néha látni lehetett, az ezüst tisztította magát. A Berencsikcsárda régen volt.” CSEMEHOMOKJA 1. Hosszú-homok CSEMEI VASÚT (Cegléd, Csemő). A csemői szőlők telepítése után alakult meg a Ceglédvidéki Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaság, amely 1909-ben 200 koronás részvényeket bocsájtott ki. A pályaudvartól induló kisvasút Csemőig, majd Hanthazáig közlekedett. 1979-ben megszüntették. A Társaság két mozdonya kedélyesen fütyült végig Cegléd városán, lassan ballagott, hordta kifelé a szőlősgazdákat, vitte a trágyát szerelvényszám, és hozta haza a szőlőt, gyümölcsöt. Vidám nép utazott rajta, énekelt és anekdo­tákkal szórakozott. »A század elején épült a csemei vasút, oda-vissza két mozdony húzta, az egyik Boriska, a másik Mariska volt. Egyszer Bába Molnár Samu ballagott ki­fele a szőlejibe, meggyfabottal. Mén a vonat a síneken, kiszól a mozdonyvezető: 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom