Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

A cakó szó a gólya régi tájnyelvi neve, személynévként és családnévként is előfordul (TESZ I. 409—410. old.). A cz-s írásmód archaizálás, nem újkori családnevet takar.

Öreg János beszámolója szerint a Czakó-halmon is „. . . csak a szőrhalmihoz hasonló temetőt s templomalapfalakat fedeztünk fel.” (Vasárnapi Üjsáe 1880, 7. sz. ) Balanyi Béla szerint a Czakó-halmon többszöri terepbejárás alkalmával sem került elő oly nagymennyiségű Árpád-kori cserépanyag, hogy falumaradványokat tételezhetnénk fel. A halom környékén nem XI—XIII. sz-i, hanem szarmata eredetű edénytöredékek találhatók. Öreg János a Mák-halommal tévesztette össze a Czakóhalmot. (Balanyi 1973, 35. old.).

CZAKÓTANYA

(Törtei, S10). II. kát. felm.: Wiener tanya. 1 : 25 000, 1 : 50 000, 1 : 75 000: Thurzótanya (Czakó-tn.).

CZÁRÁK DŰLŐI ISKOLA

(Cegléd, N16). C. külter. tkép: ~. 1 : 25 000 (1969): Cárák iskola.

1910-ben létesítették (Csűrös 1931, 231. old.).

CZIRJÁK LÁSZLÓ SZŐLŐJE 1. Rét

CZYGLA MEZEJE 1. Cegléd

CSÁKÓ HALOM 1. Czakó-halom CSÁKÓ-LAPOS

(Abony, N8). II. kát. felm.: Csákó lapos.

CSAPÓDŰLŐ

(Cegléd, P15). C. külter. tkép: 1 : 25 000 (1969): Csapó.

CSAPÓTANYA

(Cegléd, KI5). 1 : 50 000, 1 : 75 000: ~. 1 : 25 000: Farkastanya CSÁRDAI-DŰLŐ 1. Három rózsa CSÁRDÁSDŰLŐ

(Kőröstetétlen, R8—S8). 1 : 50 000, Nagykőrösi tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr.n.: ~. 1 : 25 000, 1 : 75 000: Csárdás.

Az egykori tetétleni csárdáról kapta nevét.

CSÁSZÁRTEMETÉS 1. Farkasakasztókörtvély CSATORNÁNTÚLI-DŰLŐ (Cegléd, 014). C. külter. tkép: ~.

CSEH ANDRÁS-TANYA (Cegléd).

63