Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

BUDAI ÜTI ISKOLA 1. Budai út 3.

BUDAI ÚTI MEGÁLLÓ 1. Budai út 3.

BUDENO HALMA 1. Bedei domb BUZGÁN-ÉR

(Abony, N10). II. kát. felm.: Buczgán. PmT 32; 1:50 000: Buzgán, 1:25 000: Buzgáy ér (sic!). Mo. földr. n.: Buzgány dűlő.

Délkeletre tőle állítólagos avar temetőt találtak.

BUZGÁY ÉR 1. Buzgán-ér BÜDÖS-ÁROK

(Cegléd, N14—014). Cegléd tképe 1977: ~.

A város délkeleti szélén a XIX. sz. második felében ásták (a II. katonai felmérésről még hiányzik, az 1 : 25 000-es térképen már név nélkül ábrázolják). BÜDÖS-ÉR

(Cegléd, Törtei, 013). 1841: „Az úgynevezett Büdösérben a 20-ik régi meglévő határdombot újították (Határjárás 1841). 1 : 25 000, 1 : 50 000,1 : 75 000, Mo. földr. n.:~. C. külter. tkép: Büdös árok.

A katonai térképeken az elnevezést a Gerje csatorna egy szakaszára alkalmazzák, amely a Büdös-érrel párhuzamosan, tőle délebbre halad. BÜDÖS-RÉT

(Cegléd, D13). Mo. földr. n.: ~.

BÜRGEHÁZ-DÜLŐ

(Cegléd, M14—N14). C. külter.tkép, Mo. földr.n.:

Az itt napvilágot látott régészeti leleteket 1. Kisvarjasdombnál.

CALVARIE BERG 1. Kálvária CÁRÁK-ISKOL A 1. Czárák dűlői iskola CEGLÉD

(Cegléd, N14—15). 1290: Chegled (Bakács 1982,218—219. reg.). A középkorban általában ebben az alakban szerepel; előfordulnak más változatok is: 1308: Cheglad (U.ott 310. reg) 1308: Czegled (u.ott 314. reg.). Ez az írásmód a XV—XVI. századtól gyakorivá válik. 1358: Cegleed (u.ott 725. reg.). 1364: Ceegled (u.ott 804. reg.). 1374: Cegled (u.ott 892. reg.). 1405: Chegleed (u.ott 1187. reg.). 1448: Czegleed (Bártfai Szabó 1938, 745. reg.). 1469: Czekled (u.ott 983. reg.). Az újkorban a XX. század elejéig: Czegléd.

55