Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

BALLADŰLÖ

(Csemő, P16). C. külter. tkép: Balladűlői megálló. 1:50 000, 1:75 000,

Pest m. tképe 1977: Balladűlő v m. Mo. földr. n.:

BALOGHTANYA

1. Bírótanya (Csemő)

BANAI-DŰLÖ

(Cegléd, L16). 1:25 000 (1969), Mo. földr. n.:

BANAIDŰLÖ

(Cegléd, P14—15). C. külter. tkép, Mo. földr. n.: ~.

BÁNDŰLŐ

(Cegléd, L12—13). C. külter. tkép, Pest m. tkepe 1977, Mo. földr. n.: BÁNDŰLŐI ISKOLA

(Cegléd, L13). C. külter. tkép: ~.

Az iskola 1880-ban épült (Csűrös 1931, 230. old.).

BARANCSIKA

1. Félegyháza BARNATANYA

1. Kápolna-hegy BECKPUSZTAI-ERDŐ

1. Becktanya BECKTANYA

(Cegléd, N17—18). II. kát. felm.: Csurgó. 1:50 000, 1:75 000: 1:25 000

(1969), Mo. földr. n.: Beckpusztai erdő.

BÉCSI-HÁT

(Cegléd, M15). 1786: Bétsi hát szántóföld (Tiszttartó). 1847— 1850 között: Bétsi hát. Az itt lakók ma is ezt a nevet használják (Magyar Lídia szül.: 1900, Deli Mihály szül.: 1881.).

A nagykátai utat javító munkások 1926-ban Raffay Gyula tanyája mellett régi temetőre bukkantak. A sírok egymástól 50—70 cm-re voltak, mindegyik csontváz feje alatt s oldalt a test hosszában, a maiaknál szélesebb téglák voltak. Egy nagy kőküszöbre, majd egy 2,1 m hosszú kőkoporsóra is akadtak. Ettől 3 m-re egy téglából rakott gyermeksír volt, benne II. Géza vagy II. István korából való ezüstpénz. (OPPEL 1931, 16. old.:— Tévesen Csekével azonosítja a lelőhelyet. A feltárt sírok fényképei: CKM ltsz 442—443.). 1980- ban a kátai út mentén, a Cigány-széket DNy-on határoló magaslat szélén szennyvízvezetéknek ásott árokkal szarmata és Árpád-kori telepobjektumokat, valamint Árpád-kori sírokat vágtak át. [Régészeti Füzetek Ser. I. No. 34. (1981), 47. old.]

A húszas években Lédeczi Erzsébet iskolás lány a Krakkó balpartján, a Lédeczi- és Türeitanya közti részen egy lovas sírt látott kiszedni.

44