Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

PIÓCÁSDŰLÖ

(Abony, L9—M9). Abony kataszteri tképe, PmT 32: Piócás. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.:

PIÓCÁS-PART (Abony, N8).

1977-ben a Piócás-part déli részén, az új Sertéstelep nyugati oldalán, a Fábián tanyánál (Régészeti Füzetek 1978, 63. old.) homokbányászás során honfoglalás kori lovassírt és szablyamarkolatú kardtöredéket találtak. Benkő Zsuzsa leletmentése III. sz.-i szarmata sírokat eredményezett (N. Benkő 1980, 235— 244. old.).

PIÓCÁS-TÓ

(Abony, M9). 1:25 000: Pioczási. 1:25 000 (1969): ~.

PIROSCSÁRDA 1. Kiskaraicsárda PITLI-KERT 1. Veteményeskert PITLI-MALOM (Cegléd, NI5).

A legmodernebb vízimalom volt, maga szitálta ki a korpát, a lisztet. Emlékét a Pidi-zug őrzi (Cegléd tképe 1976).

PITLI-ZUG 1. Pitli-malom PITLI-ÁROK (Cegléd).

A Pidi-malmot tápláló árok neve (Molnár 1931, 234. old.). POLGÁRTANYA

(Abony, N9). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~. PmT 32: Polgárbirtok. POLITZERTANYA (Törtei, O10). 1:25 000, 1:75 000: ~.

POLITZERTANYA 1. Farkastanya (Törtei)

POSTADŰLŐ

(Cegléd, L14—15). 1820: Postaföld. C. külter. tkép: ~. 1:50 000, 1:75 000: Ceglédi tanyák. 1930: Szomorú- és Postadűlő (Petróczi 1961, 123. old.).

A postalovak takarmánya itt termett és ezen gazdálkodott a XVIII—XIX. sz. közepéig a postamester, mintegy hetven holdon, a Posta-földön (szerződések Meleghegyi Lajos és az uradalom között, 1820.)

POSTA-FÖLD 1. Postadűlő

140