Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
POSTA-HÍD (Cegléd, NI5). 1793: Posta Híd (Bállá: Pestvm.). 1824: ~ (A városi tanács kérelme az uradalomhoz, 1824. aug. 28.). POSTA-RÉT (Cegléd, NI6). 1794: Pratum Posta magistri (Tiszttartó). 1806: Pap Rétje vagy Posta Rétje (Cegléd város levéltára, rendezetlen iratok). 1809, 1822: ~. 1847—1850 között: ~ (Hirdetések). II. kát. felm.: Póstarét. A ceglédi postamester a Nyomáson és a Cigány-széken nyolcvan hold adózásmentes földet bírt árendába, ugyancsak dézsma és robotszolgáltatás nélkül a Tölös-erdő (D3) mellett nyolcvan hold rétet, „az úgy nevezett Posta Rétért, vagy is a’ Posta Lovaknak legeltetésére kimért uraság Tölösy Réttye mellett mintegy 80 holdból állót 4 forint 30 krajczárért.” (1822, uradalmi iratok C. városi lt.) POSTA ÜT 1. Budai út 1. PÖRÖS (Cegléd, L14). 1818: Perjes (Uradalmi iratok). 1850: Peres (1850. dec. 4-i tanácsülés 927. o. C. külter. tkép, Mo. földr. n.: ~. A Bercel-hegyről a Varjú-völgyön és a Máté-völgyön általfolyó víz itt terül széjjel, ha nem vezetik el, megáll. Csatornák szabdalják a Pöröst, most már nincs akadálya a talajművelésnek. Ezelőtt a gazdák nem művelhették földjeiket. ,,a’ perjésben levő Földemnek három esztendő olta nem vettem hasznát.” ,,a’ vizes esztendőkben víz alatt hevert ’s már most terméketlen Három fertály földje elégtelen Nyavalya Jánosnénak.” (Uradalmi iratok, 1818) A tanács kimérette ugyan a vizet elvezető csatorna helyét, de az árkokat a gazdákkal ásatta meg, akik vagy megásták vagy nem. „Vida István, Kovács András ’s többen a’ határnak peres részére szaladni szokott vízvezető csatornát, mellyet több földbirtokosok saját érdekükből különféle helyeken gátakkal elzártak, felújítani ’s jövendőre a’ víz rendes folyását akadályoztatókat szigorúan fenyíteni kéri.” (1850. dec. 4-i tanácsülés 927. p.) „a már mérnök által kimért ároknak való helyen minden gazda a maga földjén saját illetőségét minél hamarabb ki ássa — mert ha valaki elmulasztása végett a’ víznek szabad folyása nem lenne, az a víz által történhető károk megtérítése mellett még szigorúan bűntetteim fog” (Hirdetések 1848. okt. 29.) (Vö.: Perje). A kinti népek az egymás följelentése miatt nevezték ezt a vidéket Pörösnek, azelőtt Perjés volt. A Pöröst másként Pusztatelkeknek is mondták, mert a vízborította telkeket a gazdák rendszerint otthagyták. A gazdátlan telkeket vagy a szomszédok vagy más gazdák vették művelésbe, amikor már termett, megjelent a régi gazda, pörbe szálltak. 141
