Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

malmával. Búzatermő fekete, kötött talajok váltakoznak sárga homokhátakkal, alant nyirkos rétiagyaggal. A gazdálkodás sokrétű: szőlőmívelő, szántóvető, legeltető, erdőmívelő. Cegléd legrégibb szőlői itt vannak. Joannes Takács 86 éves tanú 1752-ben vallja: „emlékezetire Cegléd Városának akkor történt pusztulása, amidőn a Törököt Béts alatt a kereszténység megverte, másodszor pedig amidőn a Török a keresztyén fegyvere előtt szaladván, ezen Alföldségen elterjede, harmadszor, vagyis utolszor pedig, amidőn Rákótzi Ferentz háborúja vala, mindazonáltal mind a három pusztulásainak alkalmatosságaival egynémellyek maradtak közzülők a szőlőkben, akik a Templomra, hogy merevén el ne pusztuljon, vigyáztak vala, mivel a szőlőket (ha szintén magok Kőrösön laktak is) Művelték.” (Templomper)

Ványi Benő szőlő alá forgatáskor egy magányos lovas sírt ásott ki. A lovasnak nem volt feje.

ÖREG-SZŐLŐK (Ceglédbercel). 1864: ~ (Pesty).

ÖREGTANYA

(Cegléd). 1930: Fertályföldek XIII. kerületi része és Öregtanya.

Valahol a várostól északkeletre volt.

ÖR-HEGY

(Cegléd, N14). 1707: „. . . láttam azon a napon, hogy egyik az Őrhegy felé jött be.” (Protocollum). Későbbi neve Zakar-halom, 1. ott.

ÖRKÉNYI ÜT 1. Budai út 1.

ÖSSZEKÖTŐDŰLŐ 1. Zsengellérdűlő (Nyársapát)

ÖTÖDIK ŐRHÁZDŰLŐ ÉS VERMESDŰLŐ (Cegléd). 1930: ~ (Petróczi 1961, 123. old.)

A XIV. külkerületben volt, a Negyedikőrházdűlőtől (L16—Ml 6) nyugatra. PÁKRA

(Tószeg, P8, R8). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~.

PÁKRATANYA 1. Szapánytanya PÁKRA-TÓ

(Tószeg, R7—8). II. kát. felm.: 1:50 000, 1:75 000: ~. PALLAGI-HALOM 1. Parlag-halom.

PÁLOS-FÖLDE 1. Pálos-réte PÁLOS-RÉTE

(Törtei?). 1454: Palasrethe (ÖL Dl. 14857.), Palasyrethe (Bártfai Szabó

134