Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

1938, 803. reg. 1576: Palusrethe (U.ott 1043. reg.) 1522: terra Palusfewlde (Éri 1958, 35. lj.)

1454-ben Pest megye hatósága igaznak találta az óbudai apácák panaszát, hogy Nyárasapáthy László néhány nyárasapáti jobbágyával fegyveresen rátört az apácák Cegléd birtokához tartozó Pálos rété nevű rétjére. (OL Dl. 14857, és Bártfai Szabó 1938, 803. reg.). 1476-ban Nyárasapáti György udvarmestere Éliás tetétleni embereivel lekaszáltatta a Ceglédhez tartozó Tófő, Dajkaároka és Pálosréte nevű kaszálókat (Bártfai Szabó 1938, 1043. reg.) 1522-ben Nyárasapát tartozékaként Pálosföldét is felsorolják Werbőczi István birtokai között (Éri 1958, 13. old. és 35. lj.). A három hely közül a Tófő neve ma is él, Cegléd határának DK-i részében (014). Pálosréte és Dajkaároka is ennek környékén lehetett.

PÁNDI ÜT

(Ceglédbercel, Kló). 1760: (Inquisitio).

Azonos a korábbi Bényei úttal.

PÁNDI ÜTI ISKOLA

(Cegléd, Kló).

Az iskola, amelyet Lendérdűlőinek is neveznek, 1887-ben kezdte működését.

Az iskola mellett 6 lovas sírt találtak.

PAPOK-ERE

1. Papok-laposa PAPOK-LAPOSA

(Abony, N8—9). Abony kataszteri tképe: Papok ere. 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000:

PAP-RÉT

1. Posta-rét PARLAG-HALOM

(Jászkarajenő, S8). I. kát. felm.: Pallagi halom. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: ~.

PÁSKOM

(Cegléd, Csemő, Nyársapát).

Az egykori ceglédi határ déli délnyugati részének összefoglaló neve.

Négyszázötven éven át, a XIII. század közepétől ezen a hatalmas területen csak egyféle művelés volt: a legeltetés. Ez az elvadult, végeláthatatlan pusztaság éppen olyan volt a XIX. század első harmadáig, amilyennek Petőfi leírta, beláthatatlan rónaság mocsarakkal, semlyékkel, felborzolt homokszigetekkel, melyeken rideg ménesek és gulyák legeltek, a közeli nádasokban vízimadarak bujkáltak és surranó rókák, nagy teleken lompos farkasok, amelyek ellen nagytestű komondorok vicsorogtak, védvén a nyájakat. A Páskom kiterjedése

135