Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
II. Ezer év három község földjén
A törökök elvonulása után csupán Alberti és Irsa települt újjá a XVIII, század elején, Dánszentmiklós és Mikebuda még nagyon sokáig lakatlan maradt. Ha e pusztákon tanyázó pásztorokat nem számítjuk. Az olvasó e pusztabokrok magyar múltjának három történelmi korszakát ismerheti meg a tanulmányból, az oklevelek és a régészettudomány megvilágításában. A XVIII, századtól napjainkig tartó történet a leggazdagabb, de a tanulmány korlátozott terjedelme nem engedi kibontani, azért csak érintőleg tárgyalom. Albertirsa, Dánszentmiklós és Mikebuda ezeréves története ez a munka, de a honfoglalás előtti avarok, szarmaták, bronzkori és rézkori népek nyomaiban is járnunk kell, hogy teljesebb képünk legyen a vidék múltjáról. E népek hagyatékát, kultúráikat itt senki sem kutatta eddig, mindaz, amit róluk elmondok, zömében saját évtizedes kutatásaim eredményei. Az őskori részt Köreik József egészítette ki. Köszönet érte. Munkámhoz sok helytörténet iránt érdeklődő lelkes kutatótól is segítséget kaptam. Értékes anyagot kaptam Veszteg János agronómustól, aki a dánosi hagyományokra és régészeti megfigyelésekre hívta fel a figyelmemet. Fölkutattam minden számomra elérhető forrást a levéltárakban, könyvtárakban és múzeumokban, öreg embereket hallgattam régi történeteikkel és bejártam minden régészeti lelőhelyet, ami tudomásomra jutott. Bár ez a munka kiegészítésre szorul, mégis elmondhatjuk, hogy közelebb kerültünk az elérhető teljességhez. Adtunk egy maroknyi adatot a később megírandó monográfiákhoz. Albertirsán, 1990. július 20. Hídvégi Lajos
