Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

föld nem tartozott a jobbágyi telékrendszerhez, hanem a földesúr allodiális tulajdonához, majdnem mindig haszontalan futóhomokos, szántóföldi művelésre alkalmatlan területen. Ezeket a semmirevaló határrészeket parcellázta ki jobbágynak, zsellérnek, taxalisnak, mesterembernek, kereskedőnek, bérlőnek, másoknak. E parcellákat az úrbéres szerződéstől eltérő megállapodással adta a vállalkozók kezére. Ezért történt, hogy míg a telkek a negyvennyolcas törvényekkel egyértelműen jobbágyi tulajdonba kerültek azonnal, a szőlők csak jóval későbben.

CSERHÁT

(Alberti Ki9, J18). 1864: Cserhát hegység (Pcsty); Ma: Gödöllői-dombság.

„Alberti mező városa tartozik Pest-Pilis és Solt t. e. vármegyék pesti járásába. E község a Cserhát tövében fekszik ’s határának éjszakkeleti része már a Cserhát táját képezi. Ezen Cserhát táj nevezet onnan eredhetett, hogy régibb időkben a községiül egész Nógrád megye határáig cseres erdő volt az egész vidék.” (Pesty)

CSIKOSPATAK

(Alberti K19). 1411: Chykus (Bakács 1982, 1253. reg.); XVIII. szd. évszám nélkül kéziratos tkp: Maraszti vízfolyás (Irsai Legellő Mező); 1862: Gerje (1. I. rész Gerje 84. 1.)

Alberthy-i János feleségét, Margit asszonyt a váci káptalan beiktatta ... „a Chykus folyó mellett 24 királyi mértékű elhagyott telekbe . . .” (Bakács i. h.)

A Csíkospatak fölvette a mocsár vizét, s a mocsárban megtermett a középkorban kedvelt csík. Idős emberek még fogtak a Csfkospatak-Gerjében csíkot kézzel, benyúlkálván a víz alatti partoldalba. A sokszori ároktisztításban a csíkok kivesztek innen.

DESZKAOROMZATÜ HÁZ

(Alberti K19). Tó utca 24.

DESZKAOROMZATOS HÁZ

Nyáregyházi utca 11.

A múlt századi gazdaházak azon ritka példánya, amelyen még sértetlen állapotban van a régi népi ízlésű deszkaoromzat.

DOLINA

(Alberti K18, K19). Népi: §; 1:25000 (felvételi) tkp: Golyófogó-völgy.

Az alberti részen ismerik mind a két néven, az irsai szakaszon 1788: Elsővölgynek (Irsay család) és Dolinának.

A XVIII, századtól Albertin állomásozó huszárok a Dolinában rajcsúroztak és gyakorolták az éleslövészetet. A völgy északi oldalát használták golyófogónak, a földből hányt lőállásaik ma is láthatók.

A kertészeti egyetem kutatói végeztek itt vizsgálatokat, több állatfajt és növényt találtak a völgyben, dombvidékieket, amelyek néhány száz méterrel dé-82