Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
lebbre, az Alföldön már nem élnek meg. A Gödöllői-dombságon ez az utolsó tenyészhelyük, s a megyei tanács a Dolina egy részét védetté nyilvánította. ELSÖVÖLGY A HARSASBAN (Alberti J18). Népi: §. Az alberti Hársas három völgyével a község legváltozatosabb és legszebb része. A völgyeket mint kinyújtott kéz ujjai, keskeny földnyelvek választják el egymástól, a völgyoldalakat erdők borítják. Csönd van és tiszta levegő, mintha hegyvidéken járna az ember és nem a néhány kilométernyire nyújtózó Alföld dombsági szélén. Ezekben a völgyekben őshonos növényeket és állatokat találunk. Ez a nagyjából ötszáz holdas „rezervátum” eddig még elkerülte a turisták figyelmét. A középkorban is erdők lombosodtak ezekben a völgyekben, hársakkal. A Hársas három völgyét a nép Elsővölgynek, Másodikvölgynek és Harmadikvölgynek nevezi. Az Elsővölgyben állt az erdészház, a Bolondgróf-háza, a Lajosfa és az Alagút nyílása. A völgyek közötti fennsíkon szántók vannak. EVANGÉLIKUS ISKOLA (Alberti K19). Pesti út 104. sz. A XVIII, században földesúri iskola, 1868-tól községi iskola, a katolikus iskola megalakítása óta evangélikus iskola, megkülönböztetésül a másiktól. 1947- ben államosították és felekezeti különbség nélkül állították tanítóikat és növendékeiket, beolvasztva az 1929 óta működő állami iskolába. Az evangélikus iskolában tanított a századfordulón Czabán Samu, a zsellérek szószólója, a Tanítók Országos Egyesületének elnöke, a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztosságának egyik osztályvezetője, 1919-ben az országgyűlés tagja. Lapszerkesztő és a felvidéki és a hazai országok üldözöttje, akit a csendőrök - fönt a csehek, lent a magyar kakastollasok - félholtra vertek. Emlékét őrzi az óbudai lakása falán elhelyezett emléktábla, fölvette nevét egy fővárosi iskola és egy tér, Nagyszénáson a kultúrház. Én még beszéltem idős asszonyokkal, Holánszky Pálnéval és Virág Mihálynéval, akik szeretettel emlékeztek reá, mint tanítójukra. FALUHÁZA (Alberti K19). Tó utca 9. 1982-ben a Szabadság termelőszövetkezet elnöke, Valent Mihály és Kovács Károlyné, Csányi Mária a község lelkes asszonyaival, fiatalságával összegyűjtött egy hagyományos parasztházra való bútort. Berendezték a tisztaszobát, a pitvart, a konyhát és a belsőszobát eredeti bútorokkal, a falakra régi fényképeket szögeztek és obsitos katonanyomatokat, az ágyakat föltornyozták párnákkal, és a sublótra a szokásban volt bögréket és díszes porcelánokat helyeztek, egyszóval létrehozták az alberti tájházat, amelyik a múzeumok által megkövetelt alakiságoknak csak részben felelt meg, kapta a faluháza feliratot. Az udvarán kija-83
