Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

december io-én Zátroch András az Estei Ferenc Ferdinándról nevezett gyalog­ezred közlegénye, a n-ik századnál, aki Irsai, Pest megyei születésű, evangé­likus vallásé, 30 éves, nőtlen, Veronában állomásozott, meghalt az ottani köz­kórházban, és 1845 december 12-én ott a köztemetőben Bellay Ernő helyőrségi káplán által eltemettetett. Kelt Budán, 3- May. 1851 császári sasos címeres F. Czigler ... bélyegző (Az eredeti német nyelvű halotti levél szerző tulajdonában.) A reformáció-ellenreformáció korának cuius regio, eius religio elve a tizen­nyolcadik század elején már nem volt érvényben, és még nem ébredt föl a nemzeti érzés az emberekben. Az urak nyelve a latin volt, s a feudalizmus leg­főbb értéke a föld. Protestáns jobbágyok háborítatlanul élhettek hitéletet Al­­bertin a katolikus magyar nemes földesurasága alatt. Az evangélikus lelkészt is ő javadalmazta, és nem akadályozta meg református jobbágyainak beolvadását az evangélikus eklézsiába. „Fűtött kortörténeti jelenség elítélni a múlt magyar nemzetiségi »elnyomását«. Nem tagadjuk, hogy voltak ilyen jelenségek is. De ha a magyarság évszázadokon keresztül magába akarta volna olvasztani nemzeti­ségeit, akkor Trianon előtt beszéltek-e volna szlovákul a Felvidéken, románul Erdélyben?”65 Alberti kétnyelvűségét az emelkedett szellemű Szeleczky Márton is elősegí­tette az általa alapított földesúri iskolával. „Látván a falu lakosságának osto­baságát, műveletlenségét, és a gyermekek rettenetes nemtörődömségét az írás és olvasás tudományát illetően, megparancsolom a jelenleg szolgáló Apostoli István lelkésznek, Polionisz János ispánnak, Dobrodinszky János bírónak, Cho­­wán Mihály jegyzőnek, Havram Pál esküttnek és Kovács Tamás árvagyámnak: írásban is hirdessék ki minden (kiemelés HL.) alberti lakosnak tizenkét arany­nak vagy ötven botütésnek terhe alatt, hogy saját gyermekeiket ifjúságuktól kezdve istenfélelemben neveljék. A fiúkat és leányokat egyaránt hat-hétéves koruktól tizenkét éves korukig járassák iskolába, ahol megtanítják őket olvasni, írni és számolni. Aki teheti és nélkülözheti gyermekét, egész éven át járassa is­kolába, akinek pedig szüksége van otthon gyermekére, szürettől Szent János napjáig. A tanító fizetést kap tőlem, a községtől és a gyülekezettől. Ezért a fizeté­sért köteles az összes szegény és gazdag gyermeket ellenszolgáltatás nélkül szor­galmasan gondozni és hűségesen tanítani. Amelyik gyermek az iskolát kerülné avagy önkényesen késnék, ahány késés, annyi botütést szenvedjen. Ha valamelyik szülő nem adná a fiát, lányát iskolába, a tanító jelentse a bírónak és a tanácsnak. A bírók tájékoztassák a hanyag szü-77

Next

/
Oldalképek
Tartalom