Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
löket a büntetésről és parancsolják meg nekik, hogy azonnal küldjék a gyermeküket a tanító elé. Aki szülő ezután sem tesz eleget ezen rendcletemnek, az fizessen tizenkét aranyat büntetésből, ha nem fizet, első ízben ötven, másodízben száz botütéssel fenyíttessék a templom előtt. Költ Albertin, 1731. január 7. Szeleczky Márton” Az alberti gyerekek, református magyarok, katolikus magyarok és evangélikus szlovákok nemzetiségre való tekintet nélkül ebben a földesúri iskolában szlovákul tanultak. Egy királyi rendeletre 1780-ban a katolikus növendékek kiváltak ebből az iskolából, és az időközben, 1764-ben megalakult irsai katolikus tanodába iratkoztak át. (Száz évvel későbben az alberti, most már protestáns jellegű iskolának, 1869-ben még mindig volt egy katolikus növendéke.) 1830-tól kezdve a szlovák tanítási nyelv mellé behozták a magyar nyelvet, és két nyelven tanítottak 1914-ig. Mitsem változott a kétnyelvűség. A tankötelezettség országos kötelezővé tétele esztendejében, 1869-ben összeírták a gyermekeket, s a 385 iskolaköteles közül 269 beszélt szlovákul.66 Ez az arány az együttélés és magyar lojalitás természetes következménye volt, s amely napjainkig érvényes. 1945 után bevezették a szlovák nyelv fakultatív oktatását szlovák tanárral és megyei szlovák szakfelügyelővel. Az alberti evangélikus egyházban 1711-től kétszáz éven át szlovák volt az istentisztelet nyelve 1905-ig. Ebben az évben bekapcsolták a magyar nyelvet, egyik vasárnap szlovákul prédikált a lelkész, a másik vasárnap magyarul. Jelenleg havonta nyolc hétközi szlovák nyelvű istentisztelet van, minden szerdán és pénteken. A lelkész anyanyelvi színvonalon beszél szlovákul, és ha a hívek kívánják, szlovákul végzi a keresztelést és az úrvacsoraosztást.67 A kötelező iskolábajárás báró Eötvös József miniszter rendelte el az 1868: XXXVIII, törvénycikkel. Albertin ez semmi nehézséget nem okozott, a XVIII, századi földesúri iskola megszoktatta szülőt-gyermeket az iskolához. A kezdetben egytanítós iskola többtanítós intézménnyé fejlődve az 1868-as törvény által kidolgozott tantervét kellett csupán érvényesíteni és az új tantermekről gondoskodni. Az alberti iskola, bár a tanács tartotta fönn, földesúri támogatással, megmaradt felekezeti iskolának. Ezt az állapotot az új törvény 25 §-a biztosította. A tanfelügyelők elrendelték az iskolaköteles fiúk-lányok összeírását. Az alberti községi elöljáróság haladékot kért, de csak néhány napi engedményt kapott. „Alberti község Elöljáróságának. F. évi Aug. 14-én 648. sz. a. kelt jelentésében, a népiskolai viszonyokat illető statiszt. táblák beadására Sept 25. kéig meghosszabbítatni kért határidőt, igen sajnálom, oly terjedelemben meg nem adhatom; mivel September végére a megyei összes iskoláktól bejövő táblázato-78
