Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
IV. Alberti I. ALBERTI A XVIII. SZÁZADIG (Alberti, J18, J19, K19, K20, L20). 1345: Alberti (Bártfai Szabó 1938, 287, re.) 1352: Albert (Bártfai Szabó 1938, 318. re.) 1457: Alberth (Bártfai Szabó 1938, 832. re.) 1483: Alberthy (uo. 1102. re.) 1553: Alberty uo. 1582. reg.) 1863: Istvánfalva (Pesty), 1863: Albert (Pesty). ,,A községnek csak egy elnevezése van jelenleg, Alberti, mely néven országszerte ismeretes; szájmonda szerint i-ső Szent István király idejibül Istvánfalva nevet nyert volna, mennyiben i-ső István királynak e’ község határában a’ Cserhát allyában vadászai és hajtó zsellérei laktak. A király kedvenc vadászóhelye lett volna e’ tájék. Ez szájmonda csak, de bizonyítására adatink nincsenek. Későbbi időben, 1711 év körül Albert és Árok Albertnek is hívatott, ’s ez utóbbi elnevezés onnan eredt, mert a község megtelepíttetése alkalmával a’ község rétjén keresztül vonuló vízárok mellett telepíttetett le, de ezen elnevezés jelenleg használaton kívül van.” (Pesty) Alberti neve az Albert személynévből ered, annak a birtokviszonyt kifejező, -i képzővel ellátott származéka.1 Két egész és három fél pusztából alakult falu a mongoltatárok dúlásai után, első írott emléke a XIV. század közepéről való. Ez időben Alberti-i Doboka részcsalád a birtokosa. 1345-ben az unokája, Alberti-i Dobokafia-Jánosfia Péter örökölte, és felét elzálogosította 6 márkáért tíz esztendőre Weehk-i Jánosfia Miklósnak. Ez az oklevél szól az alberti templomról: ,,.. . cum sessionibus ab hoscio incipiens eclesie Beate Marie Virginis. . ,”2 Ugyanebben az időben résztulajdonos itt Alberth-i Jánosfia Péter és Miklósfia Mátyás, akik 1349-ben öt márka tartozásukat megfizették egy pilisi nemesnek.3 1352-ben a pilisi nemesek örökösödési oklevele mint szomszéd falut említi Albertit. A pilisi kaszálójuk a határig nyúlt. Megjegyzem, hogy a patak mentén húzódó kaszáló, nemcsak Pilisen, hanem Albertin folytatva is.4 135 3-ban a budai káptalan beiktatta Alberth-i Máté Erzsébet leányát a birtok egyharmad részébe, testvéreit pedig a leánynegyedbe.5 1375-ben Alberth-i Mátyásfia Péter és Miklós a Kalna-i Mihály szomszédságában fekvő birtokrészét 40 márkáért eladták, így lett alberti részbirtokos Pilys-i Miklósfia András.6 A váci káptalan 1411-ben Margit asszonyt, Albertthy-i János feleségét be-27
