Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

iktatta örökségül kapott leánynegyedébe, az általa lakott telekbe, két elhagyott jobbágytelekbe a falu végén, az irsai határon. Beiktatták - a már említett patak menti rétbe, amelyik Pilisről húzódik Albertire - egy fűzfától a Seek mocsárig terjedően. Kapott egy erdőt, egy szőlők melletti erdőt, a két Hársaserdőt (Hassaas), háromművelt és műveletlen legelőt. Végül a Csikós (Chykus) folyó melletti elhagyott telekbe malomépítés céljára.7 Lehetséges, hogy itt már hullámzott egy halastó, mert Margit asszony halászati jogot is nyert. A Csikós patak nagyon szegény zsákmányt adhatott, ezért kellett clgátolni halastónak. Az évszázados halastó ma is sok örömöt ád a száz horgásznak. A patakban minden időkben csak a gyerekek halásztak kézzel, tapogató kosárral. Leginkább csíkot, amelyről a patakot elnevezték.

A vízimalom fölépült, másfél száz év múlva adózott a töröknek, és én még időztem a malomházban az őrlésre várakozó gazdákkal. Akkor az öreg Lavicska Pista bácsi volt a molnár és mi az elmúlt és a következő háborúkról beszélgettünk. A többszörösen újjáépült alberti vízimalmot hatodfél százados működése, 1945 után elbontották.

Feltűnő a sok erdő a hársakkal. Mint majd később látjuk, ma is lombosodnak erre a fák, mert az albertiek szeretik az erdőt.

Ez az oklevél ád számot elsőnek az itteni szőlőkről. Ma is díszük az Öregszőlőkben a jó bort adó ezerjó, kövidinka, mézes.

Ebben az esztendőben birtokos volt még Miklósfia Kálmán, Miklósfia László, Genith asszony, Kelemenfia László, Fekethe László, Benedekfia Péter, Zathmar-i László. Igen fontos a XVIII, századi újratelepítésben követelődző Irsay család egyik ősének, Irsay Pálfia Jánosnak a jelenléte Albertin, őt, mint Margit asszony erdőszomszédját említi az oklevél. Irsay Pálfia Jánosnak a sok más részbirtokos között is csak résztulajdona volt Albertin, az utódok az egész hatezer holdra tartottak igényt, jogtalanul. Nem kapták meg.

1457-ben ismét találkozunk Albertin az Irsayakkal, akik 100 forint kölcsön ellenében zálogba vették Alberti Kálmán birtokrészét Zánthó Mihály udvarházával, a Belsőhársas erdőt és a Középbársas legelőt. A zálogos Irsai Antal és felesége, valamint Irsai Mátyás.8 Van a szerződésben egy érdekes bejegyzés, Alberti Kálmán Bertalan tulajdona Bércéi puszta fele része, ami szintén a zálogba tartozott. Mikor és melyik király adományozta az Albertieknek, nem tudjuk. Bércéi 1783-ig mindig a ceglédieké volt, s a ceglédiek kezéről került az új telepesek kezére, véglegesen.

Alberthy-i Kálmánfia Bertalan eladósodott ember lévén 2 lakott és 2 üres jobbágytelkét 80 aranyforintért örök áron eladta Kenderesi Balázsnak.9 A két jobbágy nevét is megemlítik, Chenek Gergelyt és Zenery Tamást.

Alberti Kálmán Bertalan újabb eladásra készült, de fiai nevében Swrani