Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
III. Településnyomok a pusztabokrok létrejöttéig
A szabálytalan négyzet alakú kert minden oldala 300-300 méter volt, kivévén az országúti részt, mely csak 200 méter volt. A művészi kiképzésű angolparkot kevés, kanyargós út szabdalta és északnyugati felén a lombok alá bújtattak egy műromot grottával. Négy római faragott, feliratos kő volt elszórtan a parkban. Egy sírkövet befalaztak a műrom falába, egy oltárkövet a közelében helyeztek el, egy másik sírlapot a szárazpatak nyírfahídja mellé állítottak, és egy szépen faragott síremléklapot kantharosz-szőlőfürtös indákkal négy mészkő hasábon asztalnak állítottak. A park hatalmas vaskapuján más nem mehetett be, mint akit megválogattak, meghívtak, s akik közt helybeli csak a jegyző volt, az is évente csak egyszer. E sorok írója uradalmuk intézőjének barátságából jutott be először a kastélykertbe, akkor, amikor a grófék hosszabb időre elutaztak. Más alkalmakkor a kiváló amatőr fotográfussal, Virág Mihállyal sikerült felvételeket csinálni. Szerencsére a lemezek átvészelték a háborút. A Szapáry-park és az idehozott római kövek Albertinek ma már csak emlékei, a park megsemmisült, de a kövek megmaradtak, ismét vándorútra kelvén, a háború első éveiben visszaszármaztak eredeti helyükre. Az egyik sírkő a camponai erőd múzeumába, a mai Téténybe, az oltárkő a Magyar Nemzeti Múzeum alsó folyosójára, a kantharoszoszlap és a kétszer használt sírkő a múzeum aulájába. A gondozatlan, ajtóit-ablakait befalazott klasszicista udvarház U-alakú épületét északnyugaton egy ma is meglévő műemlék vaskerítés zárja le. RÓMAI KÖVEK KÉTSZER HASZNÁLT PANNÓNIÁI SÍRKŐ Először egy szép nevű fiatal római özvegy emlékére állították. A háromalakos, száznyolcvankét centiméter magas és hetvenöt centiméter széles mészkő falon a férfi, nő és gyermek hármas dombormű itt indokolatlan, mert a vésett szövegből nem tűnik ki, hogy az elhunytaknak gyermekük lett volna. Feltehetően készen vásárolták a kőfaragó mestertől. A teljesen ép sírtábla teteje háromszögű oromzat, melynek közepén domborodik egy széles emberfejnek látszó faragvány, ez azonban lehet rózsa vagy koszorú is. Az oromzatot a széleken egy-egy korinthoszi oszlopocska tartja, melynek mezejében egy nő, férfi és egy gyermek mellképe domborodik. A nőnek hullámos a haja, a férfinak rövid a szakálla s a gyermek madarat tart a kezében. A pannóniai sírlapok szokott helyén, a nagy alsó mezőben, a latin betűs vésett szöveg Aurelia és Urbana két szerető testvértől való, akik a huszonöt évesen elhalt Claudia Maximilla nő-21
