Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
V. Irsa
3. IRS a ü] rat elépítése A török világ megszűntével a család Irsa megszerzésére birtokigazoló okleveleket keresett, megbízta Andrást, Türős Istvánt és Irsay Pált ezek megszerzésére.32 1696-tól lázas igyekezettel kutattak adománylevelek után, és álmaikban igényt tartottak az egész Alberti pusztabokorra, Irsára és Dános egy részére.33 Alberti történetéből tudjuk, hogy attól elestek, mert ott Szeleczky Márton lett a birtokos. Végül is Pest vármegye 1719-ig elismerte a család jogát Irsa egyharmad részére, mintegy kétezer hold részbirtokra.34 Amíg az Irsayak készülődtek, kilincseltek, az irsai határt ellepték 1703-ban az armalis nemesek, 1715-ben a vármegyei írások Irsát nemesi községként emlegetik. De térjünk vissza az Irsay családhoz! 1727-ben Tassy Istvánná, Irsay István leányági leszármazottja jelentkezett jogos birtokáért, vele szemben a már birtokon belül lévő Irsayak, Irsay Pál, Irsay Mária, Váracskay István özvegye okleveleket mutatott föl elsőbbségükre.36 1730-ban megindulnak a pusztabokor egyharmadának visszaszerzésére. Irsay Pál fiai, Zsigmond, István és András 2000 forinttal kifizetik a Soldosokat ám igen jelentős részek idegen kézen voltak, ugyanis Irsay András és Klára még a török időkben eladták örökségüket Mester Istvánnak. Mester elhalt, birtokát Zlinszky József és felesége, báró Resiczky Eleonóra jussolta.37 1751-ben Irsay Pál a Zlinszky örökösöktől 2000 forinton megvásárolta Felsőlenc pusztát.38 Bártfai Szabó minden bizonnyal tévedett az évszámban, mert Zlinszky József ekkor még élt, sőt 1754-ben béreseivel erőszakosan elszántott jelentős részeket a ceglédi határból. Tanúkkal „igazolta” az általa kitalált határjeleket, a tanúk, borok és talán pénzek hatása alatt, mellette vallottak. Öreg pásztorok voltak a tanúk, akik közül többen még a török időkben forogtak ezen a tájon, mint a nyolcvanéves Juhász István és a nyolcvanegy esztendős Tokaj András, a hetvenéves Nagy Márton és a nyolcvankét éves Bálinth György39 (irsai tanúk). A ceglédiek ugyancsak tanúkkal igazolták jogos határaikat, éspedig azokkal, akik hat évvel azelőtt az irsai nemesek javára vallottak. Varga Mihály „Jelen volt midőn Zlinszki Joseph Ur több számos Tanukkal együtt. . . vallya letett hite szerént, hogy valamind Zlinszky Ur határjárásának idein határjeleket mutogató Irssai Nemesseknek is meg mondotta, hog nem azon Árok és más mutogatott jelek, hanem amint mostis szemlátomást meg mutatta . . . Szabó Lőrincz, Váracskayak, Irssai Pál és több Irsai nemessek vezették őket . . . soha sem biratott Irssának, sem Mike Budának fölgye azonakor nekiek mutatott, sem azontúl mutatott jelekig, hanem amind most mutatta, azon szerént tudgya, hogy 114
