Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

V. Irsa

emlékezetitül fogva mind edig háborgatás nélkül biratott Czeglédnek valóságos határa.” Varga András: „jelen volt ugyan több Tanú Társaival együtt midőn Zlinszky Uram, de a mezőn ők meg nem esküitek, hanem az határ járást el végezvén, az után Irssán tették le a hitet, Mely határ járásban nem hogy a Tanuk vezették volna az Irssaiakat, de inkább Irssaiak vezették az Tanukat, más felé igazítván Őket .. . valja, hogy nem azon Zlinszky Ur által specifikált helek és jelek, hanem a mostis meg mutatott, és mindétig tartatott ... Ki volt azon Juratus, eő nem tudgya, hanem hogy Zlinszky Uramnál volt szálása, azt ugyan tapasztalta, és a kéziben lévő írás szerint igazgatta a Tanukat, de azonnal szemibe mondották: hogy arra, amerre őket igazgattya, határt soha sem hallottak ... de a Jurátus ezen szavakra nem hajtván, tsak a mere néki teczett, arra vezette a Tanukat. . .” Juhász István: „a mint Zlinszky Joseff Uramnak Inquirens Juratusa irtt, mint hogy ezen tanúnak tudománya kívül valók, és ő azokat nem mondott; Vallya, hogy hamisan irta .. . Oppido Czegléd Die 21-0 Mensis Julij Anno 1760. Adamus Versanyi .. . Ignatius Muray m. p.”40 Irsa 1703-ban ismeretlen vidékről nemesekkel kezdett betelepülni, ezt a spontán csoportot 1718-ban „úrbéres népség Zólyom megyéből, Beszterce tájékáról látszik ide származva lenni. S ezek mind evangélikus Lutheránusok s a tót nyelvet jobban bírták eddig, mint a magyart, de jelenleg nagyon kezd magyarosodni.” (Pesty) Az adatközlők 1864-ben a falu lakóinak felére becsülték őket. Amíg az iker Albertin az ugyancsak fele népességű zólyomi és honti szlovák telepesek átadták a magyar telepeseknek nyelvüket, úgy, hogy a XVIII, század végén szlovákul és magyarul majd mindenki beszélt, addig Irsán a szlovák nyelv kevésbé érvényesült. Annál inkább, mert itt egy időben működött az evangélikus és a katolikus iskola, míg Albertin 1731-től csak evangélikus szlovák nyelvű iskola létezett, elősegítvén a szlovák nyelv elterjedését.

4. AZ 1RSAI NÉP ÉLETE A HETVENES ÉVEKIG

Tehát Irsa 1718-ban kezdett benépesülni. Az 1720-dik összeírás nyolc jobbágyot mutat ki, akik fejenkint hatmérőnyi szántóföldet birtak, közülük hatan kevés rétet; annyi legelőjük volt, amennyi a jószágnak kellett.

1728-ban már huszonegy jobbágy élt itt és egy mesterember.