Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

V. Irsa

István 2 János 3 Kristó i

Pál 3 Petre 2 Tomás 2

Albertin már megfigyeltük, hogy az apák nevét az elsőszülöttek nem örökölték, az apa keresztneve a harmadik fiúra szállt. (Ma is élő népszokás, én is a nagyapám után kaptam a Lajos nevet.)

Bevándorlásra következtethetünk a más tájak falvairól elnevezett családnevekből, a jövevények minden bizonnyal a török elől menekültek följebb az országban, Zala megyéből, Letenye, Bábon falvakból, akárcsak az albertiek között, Zala megyéből, Perény, Domony, Paks falvakból. De keletről is, Csik, Szerencs helységekből.

A tizenötéves háború jóvátehetetlen károkat okozott a Tisza-Duna népének, a dúló, fosztogató török segédcsapatok, a krími tatárok elől a két folyó közének népe mind megfutott a királyi országrészekre, egyedül Kecskemét maradt a helyén. Az elhagyott falvakra csönd borult, az ember nem járta vidéken elszaporodtak a vadak, az árkok és erek vize elmocsarasította a réteket és a szántóföldeket. De a török is vesztett, ezért a basák visszaédesgették a népeket, így jöttek vissza a ceglédiek, Szendrő várából harmincöt végvári katona és a vár aljai mezővárosból a nők és gyermekek népes csapata. Hazatért az Alföldre Kőrös Pozsony környékéről. Ez a két mezőváros a pusztáin és a környék gyomverte tájain nagyarányú állattartásba fogott, legelőket béreltek, árendát fizetvén töröknek és a magyar uraknak egyaránt. Irsa pusztát a ceglédiek árendálták, Albertit a körösiek.

1641-ben Irsa pusztát az Oszláron lakó Csaby Gergely bérelte évi négy forintért Irsay Andrástól. András felmenői Irsának csak részbirtokosai voltak, de ő az egész puszta tulajdonosaként szerepeltette magát.

Az 1642-es esztendő döntő vagyoni előnyöket hozott a családra, Irsay András második feleségével, Csuda Zsuzsannával birtokhoz jutott Dobszán, ott rétet és szántókat kapott.29

Az eddig jobbágysorban élő Irsay András 1643-ban elhalálozott, gyermekei osztozkodtak vagyonún. Ifjú Andrásé lett a tályai udvarház a hozzá tartozó puszta részével és három jobbággyal, valamint szőlővel. István örökölte a Láncféle udvarházat három jobbággyal és három szőlővel. Pálé lett egy zsindelyes ház majorostól három jobbággyal és három szőlővel. Anna lányé a családi kúria, három jobbágytelek és két szőlő.30

A testvérek az irsai birtokon is megosztoztak. Ifjú András háromszor nősült, Pálnak Soldos Erzsébet volt a felesége, 1670-ben halt el, hagyatékát kiskorú árváinak felserdüléséig testvére, András és Mária, Váracskay Andrásné vették át.31