Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)
A történelem lapjain
Ellenben a gabonaipar jelentős változáson esett át. Addig ötven—hatvan szárazmalom, tíz vízimalom és két—három szélmalom őrölt, ezek most alig kaptak gabonát, mert a gazdák azt a gőzmalomba hordták. 1866- ban alapították a gőzmalom részvénytársaságot, évekkel megelőzve Kőröst és Kecskemétet. Az új malom gyorsan őrölt, és szétválasztotta az őrleményt, a régi malmok bennhagyták a korpát. Az asszonyok odahaza több szitán fogták föl a korpát, a kenyérlisztet és a lánglisztet. Működött ugyan egy szitás vízimalom, a gerjei Piti-féle, de ott a sok gazda nem győzte kivárni a sorát. Az uradalmi téglaégető a vasút felé esett, ahol most nagy épületek épülnek, de igen rossz téglát vert, ezért a ceglédiek inkább vályoggal építkeztek. A megyei törvényszék idetelepítése nagyon emelte az önérzetet. A Nagykaszárnyát alakították át tárgyalótermeknek, iktatóknak, irattárnak, a hosszú istállót börtönnek. A helyőrség továbbra is megmaradt, de a lovasok laktanyáját azokban az években a Szolnoki út végén fölépítették, megszűnt a kintlakás, elhallgattak a dobok az utcákban, csupán az emlékük maradt meg a Két dob utca nevében. Itt olyan sok katona lakott, hogy két káplár verte hajnalonként zabolásra a dobolófákat. Igaz, a törvényszéket elvitték Kecskemétre, de kárpótoltak bennünket a járásbírósággal, mely a szélnek eresztett pandúrok épületébe került, még ma is „régi járásbíróságnak” mondjuk. A törvényszék épületébe a polgári iskolát helyezték, a tárgyalótermeket nevelői lakásnak alakították át, a börtönt tantermeknek. Az utca neve maradt Börtön utca (ma Zalka Máté utca). A polgáriban akkor még latint és franciát is tanítottak. Első tanárai közt volt a kiváló arcképfestő, Krisztiáni Alajos és Kacziány Ödön festőművész, valamint Kalocsa Róza írónő. A növendékek közül számos híresség került ki, püspök, író, rendházfőnök, festőművész, jogtudós, újságíró és világutazó. Akkor helyezték Pestről ide a vallásalapítvány kerületi főtisztséget, melynek hatásköre kiterjedt Heves, Hont, Esztergom, Pest és Szabolcs vármegyékre. Csak földszintes házak voltak korábban a református és a katolikus emeletes iskolán kívül, most már egy—egy új eklektikus épület is emelkedett, mint a Vadember fogadó, az Öregpatika, a Veér-ház és a Gombos-ház. (Ceglédi Hírlap, 1975. november 26.) Jegyzet Az 1867-es kiegyezéstől kezdődik Cegléd városiasodása. (I. Monográfia Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, iskolák fejezetek.) 38
