Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

darabot levágtak, a néphit szerint rosszul sikerül a házassága: GULYÁS Éva: Néphitadatok az Ipoly mentéről: Börzsöny néprajza, Studia Comitatensia, Szentendre, 1911, 489- h).

Gyereket lop, kicserél: (váltott gyerek) 108, 109, no, in, 112, 1x7,

A váltott gyerek. A növésben visszamaradt, angolkóros, vízfejű és más testi hibájú gyermekek teremtették meg a váltott gyerek alakját. Az egészséges szülők nem akarták elhinni, hogy ez a hitványság az övék legyen, s mivel az anyáknak gyakran van olyan álmuk, hogy a gyermeküket valaki ellopni akarja, az ilyen gyerekről azt hitték, hogy törpék, boszorkányok, ördög cserélte ki őket. Régen gyökerező néphit ez minden népnél. (SZENDREY Zsigmond: A nép élő hitvilága. Ethnograp'hia-Népélet, 1938. 264.).

Ha sorát ejthetik a boszorkányok, az anya gyermeke helyébe a magukét teszik, az anyáét pedig elrabolják. A váltott gyereknek szakálla van, nagy fejű, szótlan. Az anya és környezet új bögrét vesz és új kanalat, a váltottnak tejeskását adnak s a gyerek megszólal: „Hm, hm, hm! Nagy kanál, kis bögre, hogy köll önni belüle?” Akkor a gyereket sütőlapátra tették, s viszik a kemence szája felé, a boszorkány a magáét lekapja és az anyáét teszi a helyébe. (KÁLMÁNY Lajos: Szépasszony nyelvhagyományainkban. DIÓSZEGI Vilmos: Az ősi magyar hitvilág, Gondolat Kiadó, 1971. 344. 1.) Vö. 216. lap-2i8-)-i26-i29. 1.

Szerelem, házasság a boszorkány családjában: el akarja magát vetetni: 53, 58, 115, jár a fia után, viszonyt akar vele kezdeni: 116, a bojtárhoz dörgölődzött ló alakjában: 70, a b. homoszexuális (?) az asszony mellé feküdt: lószőrgomolyag alakjában: 88, tiltja a fiát szerelmétől: 16, 31, 92, tiltja lányát udvarlójától: 42, 90, 93, 94, 95, el akarja vetetni lányát, fiát: 73, bosszút áll, ha nem veszik el a lányát,

A boszorkány lánya béka alakjában megrontani ment a hűtlen udvarlóék házába, nem fogták meg, sikerült a rontás. 90. (A csereháti hiedelmekben a béka alakját öltött boszorkányt vasvillával átszúrják, ha reggelre eltűnik, akkor bizonyos, hogy boszorkány volt, nem sikerült ártania. BÉRESNÉ BENE Zsuzsanna: A tejjel kapcsolatos hiedelmek és szokások a Csereháton. Néprajzi Közlemények, Magyar Nemzeti Múzeum, Bp. 1957.). a b. lánya is varázsol: 97, 121, a b. lánya rejtegeti a szeretőjét: 94, 95, 97, a b. fia is rejtegeti a szeretőjét: 96, a boszorkány találkozóra jár: 102, 118,

Állat alakjában emberi hangon szólal: Ahogy az erdő mellett mentek, kijön egy nagy fehér kutya, mondja: „Add nekem az uraság aranycsüngőjit!” 19

a) ha sikerül elmenekülni előle: „Szerencséd, hogy előbb beugrottá’!” 24,

732