Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)

I. Abony múltja

- 2 -nek a világ közepét jelenti., a amely összefügg az anyanyolv, a osa Iád, a pajtások, az amber- mag^ér-n taliü ásnjiaknfoflo ji'hctotlon élményeivel.. /If

nItt szülöttöm én ozon a tájon,

Az alföldi szép nagy rónaságcn,

Ez a város szülőtásom holyc, ...

Mintha dajkám dalával von tele,**

Ezt jelenti nokünk is a kát torony, a görbo utcák, a vásárszél, az örog temetők,csöndjo és, a noház göröngyös mult, mog a jolon lükto tő tompója.««

Ismerjük hát mog múltúnkat, lássuk ás tiszteljük jelenünket, dolgozzunk jövőnkért, hogy no volljunk szégyent az utánnrik jövő nem* zodékek olőtt som*

/ /

I« Abony múltja

la Abony novo«

"Abony novü község a magyar lakta terület,különböző részein is található vagy - a múltban - található volt*

A pest mogyoi Abonyon kivül idő tartozik a Hevos mogyoi Füzesabony, az ogyköri Pozsony mogyoi Nomosabony vagy Nagyabony /ma szlovákul Vei* ká Blahovo/ ás Sikabony /ma szlovákul Maié Blahovc/ Q Baranya mogyoi elpusztult Abony, i,Boxsod-Abauj-Zemplén megyei Girincshoz tartozó Abony puszta stb*

Mindozok a helységnevek etimológiai szempontból azonosak, tehát közös eredetűek* Mindannyian az ómagyar Abony személynévből keletkeztek, s a magyar helységnevek legrégebbi típusából valók* Ezt a legrégebbi holynévtípust, amely nagyjából az Árpádkor végéig volt eleven, az jellemezte, hogy toldalékolás nélküli, puszta személynévből keletkeztek.

Ha például.egy személyt Abony-nak, vagy Borsodénak hívtak, akkor ebben az időben ugyan igy hívhatták az illető személy szállását, vagy birtokát ige Később a személye \ > -- háza, - falva, - szállása, - telke stb. utótaggal t Id'tt.ák mog, s ezáltal a földrajzi neveket határozottan megkülönböztették a személynevektől*

Ami már most az Ómagyar Abony személynév etimológiáját illeti, a dolog meglehetősen egyszerűi a személy- és nemzetiségnévként egyaránt használatban volt ómagyar Aba névből keletkezett - ny kicsinyitő-becéző képzővel.