Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)
I. Abony múltja
3 Maga az Aba szamdli-éy. ysln:m-lytk.tö3>dl>ea;r-^^alJcaj>ült hozzánk- , A t^T?^r'-^-oa.yoJibon az aba-nak ’apa, páter, Vater* a jelontóéo. Az Aba a törökségbon és a magyarságban az úgynevezett tiszteleti, vagy bókncvok között foglalt helyet. Ezt oléggé megmagyarázza az apa hatalma a patriarchális társadalomban, s a kornak kijáró tisztelőt, megbecsülése. "/3/ 2./ Régmúlt időktől 1944-ig. Területén - Abonon kivül - Hikelaka és Vadaogyháza fennállása mutatható ki, Mikolaka épülotmaradványai a hasonló nevű dűlőben - a Maczó Lajos féle tanya melletti területen - az 1880-as években még fölismerhetek. A XIII. század elején Szolnok várát. tartott, /9/mint önálló birtok csak 1238 után jelenik meg. Első ismert földesura hesoni László, majd 1474-1520 között Magyar Balázs. Leánya - Benigna - Kinizsi Pál felesége lett; Kinizsi a feleség jogán birtokolja a területet. Tanulmányunk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy Kinizsi Pál és Magyar Benigna életére - abonyi kapcsolataikra kitérjünk /10/ csupán annyit jogyzünk meg, hogy a vázsonyi vár /Veszprém megye, Nagyvázsony/ fénykor át Kinizsi és Benigna asszony ideje alatt élte, amelybe "bejátszőtt” az.abonyi birtoktest jövedelme is. Abony 15221 november 23<>-án adományozás révén Worbőczi István birtoklásába került. /II/ Ne feledjük el, hogy még erősen kiéért a szomszédos Cegléden és környékén is Dózsa szelleme0 /12/ Worbőczi után a helység földosurai között szerepel Angyal Máté, a Vásonkeői-Horváth, az Ányos család, majd a galántai Balog^család, Abony a török hódoltság területébe esik ás a hódoltság vége felé csaknem elpusztul* 1690-ben elhagyott községként Írják össze, A lakosság lassan szivárog vissza, /Nagykőrösről, Ceglédről/,a pusztulás túlságosan nagy, A XVIII* század elején telopül újjá, amilyet elsősorban a 6 alán fai Belege tj-1 á$ rxalit .elő /13/ ; c-2ct âă in', bizonyltjai hagyta'Véső. 15 Fejedelemtől, II, Rákóczi Perenntől 1703-ban oltalcmlovolet kapott. /L4/ 1770-bon az úrbéri rendezés alkalmával - amikoris 209 9/32-od
