Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)
így 1844-ben már 442 iparost számoltak a ceglédi céhek. Legnépesebb köztük a vargákkal bővült csizmadia céh, a maga 134 tagjával, a legkisebb pedig a szíj- és kötélgyártók céhe 14 taggal.3 A város megnövekedett iparostársadalma már Cegléd határán túl is dolgozik: a ruhafestő Nagykátára, a szabó Albertire, az ácsok és kőművesek Pilisen dolgoznak, a körösi zsinagógát is ceglédi kőműves építi, az asztalosok Ókécskére ablakot szállítanak. A városi patikába még Zagyvarékasról is járnak.4 A ceglédi céhes mesterek általában — már vagyoni helyzetüknél fogva sem — váltak a város vezetőivé, soha nem maradtak hűtlenek a zsellértársadalomhoz, amelyből nagyrészt származtak. A város társadalmának középső rétegét alkották a jómódú „civispolgárság” és a vagyontalan szegénység között. Az idő azonban Cegléden is haladt. Pest közelsége, a már fejlettebb manufaktúráinak és kezdődő gyáriparának közelsége olcsóbb, nagyobb mennyiségű, főleg korszerűbb termékeivel szemben a céhek egyre versenyképtelenebbek lettek. A legény egyre hoszszabb ideig kénytelen legényként dolgozni, pedig már régen mester korban lenne. Egyre nő az ellentét a mester és legény között, mester és mester között, de éleződik az ellentét a legények között is. Ez utóbbit igazolja a ceglédi takács céh 1830-ban megerősített privilégiuma, mely kimondja, hogy a mesternek joga van az „értelmesebb legényeknek nagyobb bért adni...”5. A céhek halálos ítéletét az 1872. évi VIII. törvénycikk mondta ki — az 1848—49-es szabadságharcot követő két évtized gazdasági fejlődése nyomán — „...3 hó alatt valamennyi fennálló céh megszűnik...”. Ekkor a ceglédi iparosok megalakították a törvényben megengedett ipartársulatot, melynek városunkban 552 tagja lett. A céhrendszerrel együtt megszűnt a segédek társas egylete a „kistársaság”, így 1874-ben megalakult a ceglédi iparos ifjúság önképző egylete. A címe akkor Önképző és Betegsegélyező Egylet volt, célja az iparos segédek ügyét felkarolni, szórakozva tanulni, a vándorlegényeknek szállást adni, és nem utolsó sorban a munka közben megbetegedett munkást 8
