Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

ingyen gyógykezelésben részesíteni és számára pénzbeli segélyt adni. Ez utóbbi kedvezményekben a betegpénztári tagok hozzátartozói is részesültek. Ez az egyesület hosszú évtizedeken életjelt adott magáról, hazafias ünnepélyei, műkedvelő előadásai, táncmulatságai, énekkarai, nagyszerű könyvtára elismert volt a városban. Elnökei a város közismert vezetői voltak, első elnöke a város egyik legtekintélyesebbb embere Nyújtó Pál.e Később 1884. évi XVII. törvénycikk alapján Cegléden is megalakult az ipartestület, melyet a törvény szerint csakképesítéshez kötött iparosok alakíthattak. Már az alakulás évében, 1886-ban 622 tagja lett. A ceglédi iparossság haladó öntudatát bizonyítja, hogy az ipartestületi betegsegélyező pénztárnak Cegléden — az 1906- os kimutatás szerint — 512 tagja volt.7

Vessünk egy pillantást a ceglédi önálló iparosok számának változására a XIX. század elejétől a világháború kezdetéig:

1812 ... 110 fő 1842 ... 542 fő 1900 ... 689 fő 1930 ... 923 fő

1822 ... 329 fő 1886 ... 622 fő 1911 ... 755 fő

1833 ... 480 fő 1890 ... 637 fő 1922 ... 1056 fő 1942 ... 965 fő

Az 1812 és 1822-e közötti erős növekedés és a további emelkedés 1844-ig újabb társadalmi rétegződést mutat. A szabadságharcot közvetlenül megelőző évtizedekben erősen aprózódnak a ceglédi jobbágy telkek, s a szegénységből a zsellérsors elől sokan az iparhoz menekülnek. A szabadságharcot követő évek adatai hiányoznak, nem állnak rendelkezésünkre. A századforduló előtti évtizedek lassú mozgását az árutermelő mezőgazdaság felfelé ívelő lendületével magyarázzuk. Szinte néhány évtized alatt eltűnik a külterjes állattartás, virágzó üzletág lesz a sertés hizlalás, sertés kereskedés, megindul a munkaigényes kukorica termelés. Ekkor jelentkezik a vasút a város életében mint gazdasági tényező. Sok fiatal megy a vasúthoz, ezekkel fogy a törpebirtokosok, napszámosok és cselédek száma, így a

9