Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)
A jogelőd kisüzemek élete az államosítástól 1956. augusztus 27.-i egyesülésig V/Z 1949. december 28-án államosított kisipari műhelyeket alig meghaladó „vállalatok” — G. Bíró, Grünfeld és Martinovics — az állam által kinevezett vállalatvezetők irányításával kezdték meg a termelést. A sok kisüzem irányítása és ellenőrzése megnehezítette a hivatalos szervek munkáját, ezért már 1950. augusztus 18-án elrendelte a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy a G. Bíró államosított öntöde és a Grüníeld államosított lakatos üzem egyesüljön, s az utóbbiak hat nap alatt költözzenek a G. Bíró öntődébe. Az átköltözés augusztus 21-re meg is történt.22 A további átszervezést a Nehézipari Minisztérium rendelte el, s a megyei tanács Iparíigví Osztálya szeptember 4-én felszólítja a város akkori polgármesterét, hogy az államosított üzemeket vegye a helyi tanács kezelésbe.23 Előzőleg 1950. augusztus 27-én tartott városi tanácsülésen meghatározta az üzemek végleges és hivatalos nevét, az egyesült G. Bíró és Grünfeld üzem neve: Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalat lett, a volt Martinovics féle üzem hivatalosan: Ceglédi Fémáru és Rézöntő Vállalat nevet kapta. A Burgmann kisüzem ekkor még a tulajdonos vezetése alatt maradt, azt csak 1952. januárjától államosították. A Városi Tanács Iparügyi Osztálya gyorsan intézkedett. Még 1950 szeptember elején a Gépüzem és Vasöntő Vállalat vezetőjével Békés Istvánnal, továbbá a Fémáru és Rézöntő Vállalat vezetőjével Szabó Józseffel jegyzőkönyvben rögzítették a vállalatok tanácsi kezelésbe való vételét, illetve a leltárba vett ingóságokat.24 JSjf: 17
