Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)
1. Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalat története Már az államosítás első évében megsokszorozódik a munka, kevés a létszám főleg az öntődében. Az erőgépek alkatrészeinek pótlása jelentett kezdetben nagy gondot, de alkatrészeket kért a Ceglédi Mélyfúró Vállalat, továbbá a kecskeméti szekszárdi és a bajai mezőgazdasági gépgyárak vállalatai is. Mivel egyre nagyobb lett a kereslet a garázs-emelők iránt, az eddig 62 fős létszámot 1950. december 1-re 70 főre emeltek. Már ennek az évnek a végére 18 vállalattal volt üzleti kapcsolata a Vasöntőnek.23 Ez feszített munkát követelt, de az üzem becsülettel helytállt. 1950. év IV. negyedévi tervét 114,5 %-ra teljesítette. Az évi átlag teljesítmény — a megyei Tanács Iparügyi Osztályának ellenőrző megállapítása szerint — a gépüzemben 7 %-kal, az öntődében 4 %-kal emelkedett.23 Már ez a jelentés megállapítja, hogy az üzem telephelye romos, tatarozásra és javításra szorulnak a helyiségek. A következő év is jól indult, de a vállalat eddigi vezetője — Békés István — ki emberségben és szaktudásban kitűnő volt, lemondott. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elfogadta a lemondást, s helyette egy másik kitűnő szakembert Szabó Józsefet bízta meg a vállalat vezetésével, ki eddig a Fémáru és Rézöntő Vállalatot vezette. A panaszok egyre sokasodnak a Gépüzem és Vasöntő Vállalat elégedetlen helyiségei és munkakörülményei ellen, végül az Ipar Igazgatóság 460 ezer Ft keretet engedélyezett az új üzem építésére. 1951. november 13-án az összes érdekelt szervek bevonásával — a Kohó- és Gépipari Minisztérium öntödei Főosztálya jelenlétében — értekezletet tartottak az építés ügyében. A Törteli úton lévő volt Ungvári-féle konzervgyárban kívánták az új öntödei műhelyrészt felépíteni. A helyszínt bejárták, s ott döntötték el, hogy az egyes helyiségekben 18
