Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

télen ez sem volt tanácsos a síkosság miatt. Amikor az államosításkor — 1949. december 28-án — az Észak-Pest megyei Népújság riportere megkérdezett egy ceglédi vasöntőt, az a többek között ezt mondta: „...az eddigi tulajdonos nem bővítette üzemünket, a korszerű munkaeszközöket mi hírből ismerjük, magunk gazdái lettünk, tervszerűen termelünk a haza javára, de legfőképpen lesz mosdónk, öltözőnk...”20

Az egyszerű munkás szavai világosan tükrözik a valóságot, kár lenne mellé magyarázni.

1949 decemberétől a tíz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosításától, egy rebbenésre ugorjunk előre. Néz zük meg, hogy a felszabadulás, főleg az államosítás utáni foglalkoztatás milyen változást hoz városunkba, a korábbi mezőgazdasági jellegű városokban, hogyan és milyen arányban történik a társadalmi átrétegződés:

Mezőgazdaság

Ipar, építőipar

Egyéb

1949év

48,3 o/o

15,9 o/0

35,8 "V.

1960év

28,4 o/o

27,8 o/0

43,8 7o

1970év

24,0 %

46,0 o/0

30,0 7o

1977év

16,8 %

51,5 0/0

31,7 Vo

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányszámának erőteljes csökkenése az ország szocialista iparosításának és a mezőgazdaság átszervezésének következménye. A számadatokból kiolvasható törvényszerűségek városunk új fejlődési korszakáról szólnak: az eddigi mezőváros szemünk előtt válik ipari várossá. De ez a három évtized szívós, becsületes munkát követelt, s nem volt mindig könnyű. A továbbiakban nézzük meg, hogyan tette meg ezt az utat, hányszor vetette le régi külsejét, hogy megújhódva hozzájáruljon Cegléd ipari hírnevéhez.

16