Varsányi Lászlóné (szerk.): Fejezetek a Pest megyei állami zeneoktatás 35 éves történetéből (Budapest, 1986)

Zeneiskoláink története alakulási, illetve önállósulási sorrendben

A zeneiskola tanulólétszáma az 1980-as évek elejétől fúvós irányba tolódott, így alakult ki a tanszakoknak egy olyan kedvező megoszlása, amelyet a jövő tanévekben is meg kívánunk őrizni. (25% zongora, 20% vonós, 40% fúvós, 15% előképzős, szolfézs, dalosjáték). Ilyen arányban lehet a zenekarok megfelelő utánpótlását biztosítani.

Ebben a tanévben a vonószenekar a zenei általános iskola kórusával együtt csehszlovákiai vendégszereplésen vett részt, a fúvószenekar pedig majorett-csoporttal együtt májusban NSZK-ba, júliusban NDK- ba egy-egy Európa szintű rendezvényre készül.

A zenekarok és az együttesek a további munka meghatározói. A legfőbb cél, hogy minden növendék a neki legmegfelelőbb feladatot kapja és adottságait kihasználva a zene megszeretésén keresztül szerezzen örömet önmagának, szüleinek, nevelőinek, így segítve iskoláinkat a ránk háruló különböző feladatok megoldásában.

A zeneiskolák közművelődési feladatai ismertek. Ez egy Abony nagyságrendű községben még hatványozottabban jelentkezik, nem beszélve a kihelyezett tagozatokról. Filharmóniai bérleti, tanári, növendék, szimfonikuszenekari és kórushangversenyek szervezésével igyekszik az intézmény a zeneirodalom minden területét bemutatni. E hangversenyek rendezésében és a zeneiskola összmunkáját tekintve a Pest Megyi Tanács V. B. művelődési osztálya, Cegléd város művelődési osztálya, Abony nagyközség vezetősége, pártszervezete, üzemek, tsz-ek kollektívái, kiváló segítőkész partnerek.