Varsányi Lászlóné (szerk.): Fejezetek a Pest megyei állami zeneoktatás 35 éves történetéből (Budapest, 1986)
Zeneiskoláink története alakulási, illetve önállósulási sorrendben
A nagykőrösi állami zeneiskola krónikája A második világháború befejeztével néhány évi zenei aléltság után szerte az országban, így Nagykőrösön is megindult az intézményes zeneoktatás. Első lépésként a szakszervezet veszi kezébe a feladat megoldását és 1951. év őszén a művelődési házban beindítja a szakszervezeti zeneiskolát. Kevés, de képzett zenetanár áll még rendelkezésre és nem sok, csupán 50 tanulóval indul meg a tanítás. Szilvássy László, Geszner Jenő, Orosz Szeréna, Hartyányi Dezső és Herczegh László neve hervadhatatlan fog maradni Nagykőrös város zeneoktatásának intézményessé tételében. 1952 őszén egy lépéssel már előbbre léptünk, mert a szomszédos Cegléd városban működő állami zeneiskola fiókintézményének fogadja a nagykőrösi zeneiskolát. Bácskay József a ceglédi zeneiskola igazgatója, szívvel-lélekkel segítette az intézmény kibontakozását. 1953—54. Az iskolai évben már mint önálló állami zeneiskola működtünk és ez az adottság sok tekintetben új feladatot ró az iskola személyi, tanulmányi és dologi szervezésére. A tennivalókat Szilvássy László mb. igazgató vezette nagy ügybuzgalommal, ügyszeretettel és rendkívüli lelkesedéssel. Felvettek 100 zongoristát, 30 hegedűst, 6 fafúvóst, 14 rézfúvóst, 9 magánénekest, 5 gordonkást, 2 nagybőgőst, 54 előképzőst, összesen: 220 növendéket. Szilvássy Lászlót igazgatóvá, Geszner Jenőt, Orosz Szerénát, Simon Istvánt és dr. Vecseri Zsigmondnét rendes tanárokká kinevezték. Óraadói megbízást kapnak: Szirmay Reginaid, dr. Nyiri Géza, Hartyányi Dezső, Bálint Ferenc, Herczeg László és Kelecsényi Lili tanárok, majd valamivel később Török Iván az Operaház szólócsellistája. Kelecsényi Lili néhány havi 31
