Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE planírozva volt, s a Kossuth-szoborra már javában folyt az adakozás városszerte. Néhány esztendővel ezelőtt készült a ref. bazársor, az új és abban az időben gyönyörű paplakás. Tímár József helybeli jóhírű építész csak alig fejezte be a ref. leányiskolának az építését. A róm. katolikusok új, hatalmas elemi iskola ügyében ebben az esztendőben egymás után tartják népgyűléseiket. Egyszóval városszerte folyt az építkezés. A templomok építése alatt az ev. és ref. gyülekezetek az istentiszteleti helyiséggé átalakított ref. fiúiskolái nagyteremben tartották istentiszteleteiket. Vasárnap csak az evangélikusok tartottak itt istentiszteleteket. Ezzel kapcsolatban bizonyos súrlódásra is került sor, mert a ref. egyház főgondnoka olyan kijelentéseket tett az egyik presbiteri gyűlésen, amelyet az evangélikusok maguk részére sértőnek tartottak. Erre az evangélikusok levélben megköszönték a szíves vendéglátást, és bejelentették, hogy nem veszik igénybe a ref. fiúiskola nagytermét. Kimagyarázkodás és bocsánatkérés után azonban ez az ügy is békésen megoldódott és elsimult. * * * Járjuk körül a templomot, mely 1896. október végén már teljesen készen állott, s csak kisebb jelentőségű javítások és pótlások elvégzése hiányzott még, s tegyünk összehasonlítást a Hild-féle terv és a jelenbogi Balázs-féle templomkép között. Először is a tornyokat megmagasították. A négyszögletes toronyfalakra egy zárórész közbeiktatásával hatszögletű magasítást emeltek, és arra került a domború kupolatető, mely ízléses lámpással fejeződött be. Ez a templomtorony a mai napig is megvan. A toronyórákat csak most késztették el, bár annak helye már a Hild-féle tervben is megvolt. A pesti Eichberg Gusztáv készítette, és azzal 1896 augusztusában készült el. Az óraszerkezet kb. 15 métermázsa súlyú hatalmas monstrum. A szerkezet a mai napig is megvan, de az utóbbi esztendőkben teljesen hiábavalónak bizonyult a helybeli órások minden próbálkozása a javítással. A torony felső, hatszögletű, magasított részén a köralakú ablaknyílás és toronyrész a megvilágítását célozza. A kőpárkányzatokon, ott ahol a magasítás kezdődik, bronzból készült égő kandellábert ábrázoló dísz áll mind a négy sarkon. A két torony egymással Rabitz-rendszer szerint épített híddal van összekötve, amelyet ugyancsak most építettek. A két tornyot összekötő híd homlokzatára ekkor került a hatalmas aranybetűs felírás, mely a szent írásból, a királyok könyvéből vétetett: JERTEK IMÁDJUK AZ URAT.” Az oldalrészeken elkészültek az oszlopos bejárati szélfogók, és beállítást nyertek a hatalmas tölgyfa ajtók, melyeket Piros Lajos helybeli asztalos mester készített. Az ajtók előtt a lépcsőfeljárat mellé ekkor kerültek a hatalmas mészkő kockák, melyek a bejáratokat olyan impozánssá teszik, megváltoztatták a karzatok feletti félkör alakú ablakok sugárkévéből alkotott eddigi formáját. Az ablakmezőt hét függőleges női alakkal díszített kariatid-szerű oszlop tagolja.-97-
