Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE nyoknak, pénzkímélés tekintetéből azért, mivel a falak meg nem bírhatják a fellebbvitelt, le kellett volna azokat bontani, ha csakugyan a (tervezett új) templomához illő díszes tornyot kívánt építeni az eklézsia. Már pedig ennek lebontása és újra felrakása sok időbe és több pénzbe került volna, mint (egy másik) új, alacsonyabbnak építése:” A régi kistemplom tornya tehát megmaradt, és az a mai napig is megvan a nyugati, vagyis a bazárok felőli oldalon. Ennek a toronynak a belsejében levő bolthajtás ma is világosan mutatja, hogy milyen magas volt annak idején a torony, és hogy hol kezdődött a régi toronynak a sisakja. * * * f Rövid néhány szóban emlékezzünk meg arról, hogy ki volt a monumentálisnak előirányzott hatalmas templom tervezője: Hild József, korának legzseniálisabb magyar építésze volt. 1789. december 8-án született, s az elmúlt század hatvanas éveiben halt meg. Apja bácsi származású osztrák, s a foglalkozása neki is építész volt, akit a pesti úgynevezett „újépület” építésével bíztak meg, s mikor annak építkezése előrehaladt, ide költözött, s fia, a későbbi híres építész is itt született. Hild Józsefet apja már kora gyermekségében építésznek szánta, és így nevelte, illetőleg neveltette. A fogékony lelkű gyermek már 1811-ben, tehát alig 22 éves korában beutazta egész Olaszországot, s ott tanulmányozta a századok dicső építészeti alkotásait. Három esztendőt töltött egyfolytában Rómában. Pestre csak 1820-ban jött vissza, ahol rövidesen az egyik legfelkapottabb építész lett. Egymás után tervezte és építette a legszebb magánházakat, főúri palotákat és középületeket. Legnagyobb alkotása ez időből a Lloyd-palota. A felső Dunasor gyönyörű palotáinak egész seregét Hild tervezte. Az 1838-i pesti árvíz után épült magán- és középületek legnagyobb része is az ő alkotása. A pesti Szent István bazilika eredeti terveit ő készítette, ő építtette az egri székesegyházat, s az esztergomi hercegprimási bazilikát is az ő tervei szerint építették át jelenlegi formájába. E templomok óriási arányaikkal, hatalmas kupoláikkal, kettős tornyaikkal tűnnek ki. A ceglédi nagytemplom is magán viseli azokat a jegyeket, amelyek a Hild József által tervezett hatalmas kupolás templomokat annyira jellemeznek. Cegléden, a Szőke halomnak nevezett határrészben található Hild József egyik igen szép alkotása, a Hartyáni-kúria néven ismert épület. _Hild József 1835 tavaszán érkezett Ceglédre, és itt megtekintette a területet, 'JLiahol a templom építendő lenne. A helyszínen megbeszélte a részleteket is a ceglédiekkel, s megállapodtak abban, hogy az aránylag jó állapotban maradt, erős falakkal rendelkező tornyot nem bontják le, hanem egy másik hasonló torony építése által két tornyú, kupolás rendszerű, görög kereszt alaprajzú templomot fog tervezni. A beépítendő terület aránylag elég szűk volt, mert a templomtól úgyszólván néhány méterre a jelenlegi bazárépület helyén terült el a tűzvészből szerencsésen megmenekült paplakás, a torony előtt pedig közvetlenül utca vezetett, s a tornyot nem lehetett helyéről eltolni. Ez az oka és magyarázata annak, hogy a templom nem a tér - illetőleg jelenlegi kert - közepén- 55 -
