Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
Dr. Szomorú István terül el, hanem annak északi részén olyképen, hogy gyönyörű oszlopcsarnoka már az úttestbe esik, s itt az egyébként igen forgalmas úttest kénytelen törést szenvedni. A jelenlegi Szabadság tér a templomépítés idejében még házakkal volt beépítve, s többek között terült el az evangélikusok kis imaháza és az evangélikus lelkész lakása is. Hild József eredeti tervrajzát, vagy amint akkor mondták „plánumát” nem sikerült az egyházi levéltárban megtalálnom, csak a templom ideiglenes kivitelezését ábrázoló Hild féle másolati sokszorosított rajzokat. Ezek szerint a templom hossza belső világosságot értve 20, szélessége pedig 16 öl, egészen véve pedig a szélessége 18, hosszúsága a toronnyal és tornáccal együtt 27 öl. Közel egy esztendeig tartott a tanácskozás, mire végre 1835. május 14-én tartott egyháztanácsi gyűlésben, melyen Pogyár Mihály esperes, Szilassy László főgondnok, és Matolcsi László traktuális jegyző is megjelent, elhatározták, hogy Hild József templomtervét változtatás nélkül elfogadják. Elkészült az egyezséglevél is, s azt 1835. május 26-án ünnepélyes külsőségek között aláírták^,Az egyezséglevél többek között ezeket tartalmazza: „A ceglédi eklézsia elöljárói és a köznépnek is begyülekezett számosabb része egy fundamentumából kezdendő új templomnak és toronynak a ./. alatt ide mellékelt (ez a rajz azonban elkallódott), s Hild építő mester úr által lerajzolt plánum szerint való építésben tökéletesen megállapodtak, egyszersmind pedig abban is megegyeztek, hogy ezen templom építésének ügyes pallér felvigyázata alatt leküldött legényei által egyedül Hild építő mester úr légyen végrehajtója.” Megállapodtak abban, hogy a benyújtott árajánlatokat fogják magukra nézve kötelező erejűnek elismerni. Az eklézsia adja az állványozáshoz szükséges szálfa-anyagot, kötelezettségüknek időben eleget tesznek, s kötelezték magukat arra is, hogy Hild József hivatalos utazásainak biztosítására előfogatot adnak, de a vizsgálatokért külön honoráriumot nem fizetnek. Az egyezséglevelet az eklézsia nevében Szabó Károly lelkipásztor, Farkas Mihály főkurátor és Tsoma István alkurátor írták alá, s az egyházmegye nevében aláírásával és pecsétjével látta el az egyezség-levelet Matolcsi László egyházmegyei jegyző is. * * * Fentebb említettem, hogy a templom leégésétől számítva közel egy kerek esztendő telt el az új templom építésének vállalatba adásáig. Mivel telt el ez az esztendő? Egyrészt a romok eltakarításával, másrészt a hosszú meddő vitatkozásokkal, hogy vajon milyen legyen az új templom, a régit állíttassák-e helyre, vagy a régit nagyobbíttassák-e meg, vagy újat építtessenek? 1834. esztendő őszén dőlt el, hogy új templomot építenek, s a szigorú hidegek elmúlta után azonnal hozzáláttak „régi templomuk falainak elbontásához”. Ennek az új templomnak a gondolata elsősorban a lelkipásztor lelkében fogamzott meg, akiről a történetírás azt jegyezte fel, hogy „becsvágyó és nagyra törő” volt. Ő tervezte ilyennek a templomot, és ő vitte keresztül a tanácsban is és a gyülekezet előtt is a terv elfogadását,- 56 -
