Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE Lássuk ezután részletesen azt is, hogy a fedezeti rész hogyan alakult. E hatalmas összeget milyen forrásokból fedezte az egyház. 1. A biztosító társulat által fizetett kátérítés díja...............................90000 2. Az égési maradványok értékesítéséből befolyt.....................................2419,49 3. A kupola tetó'szerkezete először faszerkezetre volt tervezve, később a terveket megváltoztatták, és a faanyagot az egyház eladta, ebből befolyt.....................................................................................2783,40 4. Államsegély................................................................................................. 10000, 5. Adományokból és egyebekből................................................................ 2499,70 A bevételek összesen...............................................................................104702,59 A mérleg tehát így alakult: Összes kiadás volt................................................................................ 195216,56 P Összes bevétel volt.............................................................................. 104702,59 P Hiány........................................................... 90513,97 P A hiányzó összeget részben évi rendes bevételéből fedezte az egyház, részben pedig ideiglenes kölcsönt vett fel és azt hosszabb idő alatt törlesztette. Külön adót és rendkívüli terheket a kupola felépítése miatt az egyházközség tagjaira nem kellett kiróni. Ez eléggé világosan mutatja azt, hogy ebben az időben az egyház anyagi forrásai olyan biztosak voltak, hogy 100 ezer pengős rendkívüli költségtöbbletet könnyen tudott viselni anyagi alapjainak megrázkódtatása nélkül. Itt azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy ebben az időben az adókezelés a városi adókezeléssel együttesen volt adminisztrálva, és az előírt adónak mintegy 90 százaléka befolyt. Említsük meg még a számadásokkal kapcsolatban azt, hogy a kupola építésének időszakában Cegléden egy szép, modern, összkomfortos családi házat kb. 25-28 ezer pengőért lehetett vásárolni. A kupola felépítése tehát kb.7-8 szép családi ház árába került. Más hasonlattal azt is elmondhatjuk, hogy ebben az időben városunkban két olyan templomot lehetett volna felépíteni, mint az azóta felépült Felszegi-templom. * * * Összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a templom leégése után „a gyülekezet vezetőségének egy volt a vágya: szebben felépíteni, mint volt”. E megállapítást a gyülekezet akkori lelkipásztora, Czeglédy Sándor tette, de később ő maga is megállapította, hogy ez az elhatározás a gyakorlati kivitelezés során nem sikerült. A nyomott hangulatú „rézboglya”-szerű kupola helyett egy magasabb, sugárabb kupolatető került a lényegesen megmagosított dobfalakra, de az egész kupolakép mégsincs összhangban sem az épület nemes arányaival, sem pedig a tornyok kupoláival. A templom most már három építkezés különféle tervezői elgondolását viseli magán. Igaz ugyan, hogy a kupola átépítése során a 111 -
