Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)
V. Élő ékszerek
San Seviero fejedelmének tisztelete nemzetségnevében is fennmaradt. A bennszülöttek nagy szeretettel emlegették a jóságos uralkodót. Magyarul tigrisnyelv a Sanseviere neve. Igénytelen cserepes dísznövényünk, afrikai rokonfajai is vannak. Elképzelhető, hogy Augustus császár Musa nevezetű háziorvosáról nevezték el a banánt. Gyümölcse zöld állapotban igen sok keményítőt tartalmaz. Ha megszárítják és megőrlik, a pizánglisztet kapják. Nagy Sándor katonái találkoztak vele először Indiában, akkor pala volt a neve, de szanszkritül pizángnak hívták. Főleg az etióp banánnak, a Musa ensette-nek van dísznövénytermesztés szempontjából jelentősége. Elég gyakori levéldísz hazánkban. A kukoricalevél (Aspidistra) neve címercsillagot jelent. Blume leydeni botanikus adta a növénynek ezt a nevet. Az aszparágusz sem maradt meg — sok más fajhoz hasonlóan — zöldségnövénynek. Egyik faja fontos virágkötészeti alapanyag, ma is igen népszerű. Díszítő szerepe az újkorban alakult ki (A. sprengeri). A mikulásvirág természetes megvilágítás mellett hazánkban december elején virágzik, nevét is innen kapta. Poinsette amerikai utazó fedezte fel, botanikai leírását Graham skót botanikusnak köszönhetjük. A dísznövények honosításának, termesztésbe vételének fontos szakaszáról számolt be a Mexikót is megjárt Roezl. A mikulásvirágot az indiánok tudatosan termesztették kunyhóik körül. Az utazó a növény szelekciójának primitív mozzanatait is megfigyelte. Az ausztrál Grevillea cserjének a nektárja rendkívül sok cukrot tartalmaz, ezért a bennszülöttek egykor szörpnek gyűjtötték. A Csendes-óceán szigetvilágában honos a sivatagi borsó (Clianthus), maori nyelven pahutucana. Ágai a sziklás meredélyekbe nyúlnak, ide érkeznek az elhunytak és innen folytatják zuhanásukat az alvilágba. A sivatagi borsóról Európában ez kevéssé tudott; szívesen nevelik növényházakban is. Narancssárga termése miatt dísznövény a Gardénia (kínai sárgabecő). Jól fest, ezért a Távol-Keleten színező anyagot készítenek belőle. Nevét az amerikai természetbúvárról, Gardenről kapta.' Pozsgás újvilági faj az Echeveria, amit Echeverius mexikói növényfestőről vagy Echeverria költőről neveztek el. Valamivel többet tudunk a lablabról. Egyiptomban és Szudánban közel 3000 éve termesztik. Termése, virágja és a tövek fejlődése díszítő értékű. Nemcsak élelmiszer, hanem dísznövény is. Hüvelye nagy, innen a Linné által a nemzetségnévben is hangsúlyozott tulajdonság: dolikhosz, vagyis hosszúkás. Nataalból való a Klivia. Lindley angol botanikus Clive northumberlandi hercegnőről nevezte el a fajt. A nevezetes hölgy férje sokat tett az angol birodalom gyarapításáért, mégis kegyvesztett lett, meghurcolták és súlyos ópiumélvezővé vált. A viaszvirág (Hoya) areája Kelet-Indiától Ausztráliáig teljed. Árnyékos helyen érzi jól magát. Brown angol botanikus a Hoy nevezetű kertészről nevezte el a viaszvirágot. Újvilági eredetű az Abutilon (selyemmályva), szépasszony tenyerének is nevezik. Elnevezésének magyarázata: a-bous tilos, vagyis ami a szarvasmarha hasmenése ellen jó. Már az indiánok is alkalmazták. Virágját és éretlen gyümölcsét főzve fogyasztották. Az afrikai ibolya elsősorban az Uzambora-hegység völgyében, Középkelet-Afrikában fordul elő. Igen népszerű cserepes virágunk, tartása elég könnyű. Wendland Saint-Paul-Illaire-ról nevezte el. Az első papagájvirágot (Strelitzia) Banks hozta Dél-Afrikából. A fajleírás és 323
