Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)
V. Élő ékszerek
elnevezés Aitoníól származik. A nemzetségnév III. György király feleségére utal. Nagyon sikeres volt honosítása hazánkban is, hisz 1830-ban még csak Esterházy Miklós kismartoni kertészetében virágoztak papagájvirágok. A golgotavirág Jussieu-től kapott nevét használjuk ma is. A Passiflora edulis termése édes, fűszeres, tojás nagyságú, éretten sötétpiros. Dinnye nagyságú a P. quadrangularis, cukrozva, borral bólészerű italt készítenek beló'le. Ferrari (1653) virágkertészeti munkájában magyarázta meg a passióvirág nevét. Bizonyos, hogy ha Pécsi Lukács tudomást szerzett volna erről a leírásról, felvette volna etikai-botanikai munkájába, mint ahogy a későbbi művek szerzői tették. Ismeretlen-ismerős fák és bokrok Az évelő fás növények származásával kapcsolatos tudnivalókat a 14. táblázatban közöljük. Ebben több mint kétszáz faj szerepel. A felsorolt fák, cserjék jelentős része Európából, Kínából és Japánból származik, ezért sokkal egyszerűbb őket átteleltetni, mint az előző fejezetben található egzótákat. Mivel a mérsékelt égöv a hazájuk, szabadban tarthatók, bírják a telet; zöldövezetek, parkok kialakításában, a települések arculatának formálásában fontosak. Sövénynövények Néhány cserje, kis termetű fafaj jól tűri az ismételt metszést, vagy pedig elágazási rendszere eleve alkalmassá teszi sövény kialakítására. Temetői kegyeleti növénynek hihetnők az ördögcémát, mert szinte minden hazai kegyeleti kert kerítésében — ha a drótháló még ép — csak a lícium zárja el a területet a környezettől. Plinius ugyanezen a néven említ egy fajt, de az (noha areája alapján lehetséges) nem biztos, hogy az ördögcérna, Dioszkoridész lükion, vagyis tövises fa néven ugyancsak hasonló megjelenésű, Lükiában tömegesen élő fajt írt le. Melius még nem ismerteti a Herbáriumban az ördögcérnát, így teljes bizonyossággal állítható, hogy a debreceni nevezetes ördögcérnafa esete a mű megjelenését követő időre datálható. A fa ma is él, s mint ilyen, botanikai ritkaságnak számít. A telek, ahol a fa áll, Szilágyi Sámuel püspök kertje volt. Egy angol geológus, Maclure nevének állított emléket Nuttal, amikor az osszázsnarancs tudományos nevét megalkotta. Sövénynek igen alkalmas, szívós, tövises fácska, a nyesést jól tűri. Az oszag indiánok arcfestéket készítenek belőle. Faanyaga hajlékony, így nyílnak is megfelelő, rugalmas. A maciura háncsát kellő kezelés után durva szövetek készítéséhez használják. A múlt század végén a vadnarancs még szenzációszámba ment hazánkban, ma szoliterként is kedvelt. 324
