Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)

I. A földművelés kezdetei

gyökérmaradvány, 513 pelyva, 462 terméshéj, 293 levél, 962 magburok, 47 szemcsúcs, 12 szemtöredék, 127 virágkocsány, 384 címertöredék, 6 középső levélér, 163 csutkamaradvány, 600 teljesen ép szem, továbbá 3880 vegyes és azonosíthatatlan tétel. A teljes szemszámú ősi vadkukoricán 36 — 72 szem/csutka fordult elő San Marcosban. A mag narancsos csokoládébarna volt. Ezt a fajtát lényegében az időszámítás kezdetéig termesztették.

Egy másik, szintén (többnyire) újvilági növény, a babnemzetség közel 160 fajta élt Amerikában. A Codex Mendoza híradása szerint Montezuma király magtáraiból 21 láda babot is zsákmányoltak és vittek Európába a spanyolok. A közönséges bab és a limaßab termesztésbe vételét igen jól szemlélteti a 8. ábra. Jelzi a két fontos faj eltérő hőigényét is, hiszen a Phaseolus vulgáris már i. e. 7000-ből ismert a Tehuacánvölgyben, a Phaseolus lunatus pedig csak i. e. 5300 körül jelent meg Chilcában.

Az amerikai házikertek állandó helyen létesültek, s ennek a kukorica, a bab, a tök és más fajok termesztésében igen nagy szerepe volt. A házikert mellett létezett a szubtrópusi, trópusi övezetben a chacra is. Ez 3—5 évenként (a talajszerkezet romlása és a gyomok veszélyes mértékű elszaporodása miatt) vándorolt. A mérsékelt övi művelt területek nagyszámú és nagy energiafelhalmozó technológiai rendszerek kialakulását tették lehetővé. A trópusi chacra viszont csupán néhány faj megbízható monofaktúrájára szorítkozott. A házikert komplex növénytermesztést jelentett, ebben különleges fajok, sőt dísznövények is megtalálhatók. A chacra adta viszont a tömegélelmet az ott lakóknak.

Harris (1977) igen szoros kapcsolatot talált a házikert és a chacra között. Valójában a chacra egy részében folytatott intenzív termesztés hozta a házikert kiala-8. ábra

A közönséges (Phaseolus vulgaris) és a limabab (Phaseolus lunatus) magleletek előfordulási helyei az amerikai kontinensen (Kaplan, 1971, in Struever, 1971)

36