Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)
V. Élő ékszerek
Istenek virágai A rituális leányrablás előzményei érdekes botanikai adatokkal szolgálnak. Perszephoné ugyanis virágot szed a réten, mint Júlia szép-leány... „Játszott Ókeánosz mélykeblű leányaival, szép csokrot gyűjtve: a rózsát, sáfrányt, szép violákat, éhes nőszirmot s jácintot a lágyfüvű réten s nárciszt,...” (homéroszi himnusz Démétérhez, II. 5— 8) (Devecseri Gábor fordítása) Kerényi Károly Rhódosz istennő és Rhódosz szigetének elnevezését kapcsolatba hozza a rózsával, Aphrodité szemevilágával. Az egyik mítosz szerint a piros rózsa az istennő véréből fakadt, ugyanis amikor Adoniszhoz sietett, belelépett egy fehér rózsatő tüskéjébe s a kicsordult vér elszínezte a szirmokat. Nevezetesek Midász király fríg rózsakertjei. „Ott maguktól tenyésznek a rózsák. Mindegyiknek hatvan sziromlevele van, s illatuk felülmúlhatatlan. Makedón szájhagyomány szerint azokban a kertekben fogták el Szilénoszt.” (Hérodotosz I. 14. és VIII. 138.). Dionüszosz kísérőjének elfogásáról, annak körülményiről megemlékezik Aelianus is. Frazer bőséges anyagot gyűjtött össze az JJonAz-szertartásról. A föníciai tavaszünnepségek idején az esőzések a vörös talajt a patakokba, folyókba hordják, ettől a folyók vize és a torkolati részeken a tengervíz is megpirosodik. Ekkor virít a kökörcsin (esetenként anemone), a sok eső hirtelen neveli fel a növényt. Adoniszt egy vadkan ölte meg, véréből fakadt az első kökörcsintő. Tammuz és Adonisz története is kapcsolatban van egymással. A mítosz föníciai eredete bizonyítható, így az sem véletlen, hogy Adonisz anyja Mürrha (e faj egyébként Szíriában és Föníciában endemikus). Az arabok is átvették a mítoszt, Adonisz náluk a naaman jelzővel szerepel, így a kökörcsint Naaman sebei néven ismerik. Szervesen kapcsolódik a két istenség kultuszához a frig Attisz tisztelete, akit a becsapott Agdisztisz evirált. Egy másik verzió szerint viszont önmagát kasztrálta s véréből ibolya sarjadt. Graves vélekedése a krétai virágháromságról nagyon tetszetős, bár elég fiktív. Vitathatatlan azonban, hogy a jácint, a liliom és a nárcisz (írisz) központi helyet töltött be a krétai istenek pantheonjában. Nemeszisz menekülés közben többféle alakot ölt, s végül a libává változott istennőt Hattyú-Zeusz nászra kényszeríti. Nemeszisz jácint színű tojást tojik; a kék jácint szinte sejteti Hüakinthosz rossz sorsát. Apollón diszkosza ugyanis eltalálja majd, és véréből fakad az igazi kék jácint. Egy másik változat szerint Aiax őrületében felaprítja Atreusz nyáját, másnap pedig, amikor kitisztul elméje, kardjába dől, a véréből jácint nő [inkább szarkalábnak vélik a mitográfusok (Delphinium ajacis)\. Több vidéken a Hüakinthosz hónapnév is (Kréta, Rhódosz, Khósz, Théba, Spárta); népszerűségét a jelképes sírok ugyancsak bizonyítják (Tarentum, Amüklai), emlékeztetve a görögöket a virágkultusszal a halálra. A liliomok hercege fehér liliomok között sétál, fején és nyakában írisz- és nárciszkoszorú. Számos freskón a kalcedóni liliom tűzpiros virága látható. így ha kultikus szerepe szinte alig volt is, kertészeti jelentőségének viszont fontos bizonyítéka. 295
