Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)

II. Pomona ajándékai

neveznek: nem sokkal különb a közönséges halyag-megynél; csak hogy, sokkal nagyob annál, és a szára-is temérdekeb, édesseb, húsossab. Ezek á megy-fák, nem sokban külömböznek a cseresnye-fáklúl, természetekben kiváltképpen, mert a mint amazok, hűvös helyre kívánnak: úgy ezek-is” (Lippai).

Ez ideig a Pándy meggy a legértékesebb beltartalmi értékű meggyfajtánk, származása ismeretlen, de az bizonyosra vehető, hogy a Kárpát-medencében alakult ki, feltehetőleg mutáció eredménye. Angyal Dezső szerint a debreceni származás« Pándy huszárkapitány kertjéből származik e fajta. Már 1848-ban az ország különböző részein ismerték. Kecskeméti, Körösi, Szentesi meggynek is nevezik. A Szentesi meggy eredetét egy szájhagyomány a török időkre vezeti vissza, amely szerint Achmet 1662-ben állítólag megmentette a szentesi főbíró, Bartha Gáspár leányát, a nagy tett után a szerelemre gyulladt török főtiszt hozta állítólag ajándékba a meggyfát Szentesre. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő pedig azt hirdette, hogy a Pándy meggy a pándi Szilassy József kertjében született és innen terjedt el az országban. Ma Pándon nagyon kevés meggyfa van, de a környező falvakban annál több.

Néhány cseresznye-meggy hibrid is szerepet játszott a hazai gyümölcstermesztésben, ilyen a Hortenzia királynő, az Eugénia császárnő és a Chátenay szépe. A közelmúltban még előfordultak fajtagyűjteményben. Újabban a Maliga hibridek között is akadnak cseresznye-meggy hibridek.

A XVII— XIX. században alakultak ki hazánkban végleges formában a borvidékek. A hegyvidéki szőlők közteseként, akár szabályos, akár szabálytalan kötésben telepítették a tőkéket, gyakran ültettek cseresznyét, a homoki szőlőkben pedig inkább meggyet. A múlt században már egyre több Pándy meggyet ültettek, a Cigánymeggyen és Vörösmeggyen kívül, annak a kárára. A megporzásról a Pándy fák mellé ültetett Cigánymeggyel gondoskodtak.

Néhány koncentrált cseresznyetermesztő körzet azért kialakult az országban, ilyen Eger—Gyöngyös, Szeged környéke, Buda vidéke és a Balaton északi partvidéke. A budai, egri és kelebiai cseresznyetermesztés elsősorban koraiságával tűnt ki; igen jó piacuk volt és van a májusi cseresznyéknek.

A meggy tradicionális termőhelyei általában egy-egy település környékére koncentrálódtak. A paraszti (kiskerti) meggytermesztés főleg a Pándy meggyet részesítette előnyben, bár a Dunántúlon és a Tiszántúlon inkább Cigánymeggy- és Vörösmeggyfákat neveltek. Bács-Kiskun megyében Apostag, Kecel, Kiskőrös, Kecskemét és Izsák meggytermesztése számottevő, Pest megyében pedig Cegléd és Nagykőrös határa ismert meggy termesztő vidék. Kisebb területen Heves, Tolna és Baranya megyében, továbbá Újfehértó, Szentes, Csongrád és Szeged környékén is termesztenek meggyet. A nagyüzemek lényerés céljára főleg a Cigánymeggyváltozatokat telepítik, friss fogyasztásra és exportra pedig leginkább a nagy gyümölcsű fajtákat, pl. a Pándy meggyet és a Maliga hibrideket.

99