Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)
II. Pomona ajándékai
Szerencsés véletlen, hogy a balatonszentgyörgyi IX. századi temető 15. sz. sírjából előkerült tarsolyban megmaradt egy kajszimag (Sági—Füzes, 1967). Szegényes a magyar középkori magleletanyag is; eddig csupán a Budapest I. kerület Dísz tér 10. szám alatti ház kútjának kitöltéséből került elő (ez a XIV. századra datálható). A XVIII, század második felében Gyöngyöspatán, a templom kriptájának több koporsójában találtak gyümölcsmagvakat, köztük nyolc kajszimagot is, melyek a korabeli fajták jellegzetes példányai (P. Hartyányi— Nováki, 1975). Az újvilági kajszitermesztés kezdeteit Kaliforniában kell keresni. Aspanyol hódítók árnyékában San Diego hittérítő 1769-ben vitte Mexikóból a nyugati partokra a kajszit. Az első ültetvényeket 1792-ben létesítették Santa Clara város határában, vagyis a kajszi Kaliforniában közel 200 éves múltra tekint vissza. A mexikói szórványültetvényeket 1769 előtt, valószínűleg még a XVII. század végén, a XVIII, század elején létesítették. A XIX. században már próbálkoztak termesztésével Chilében és Argentínában. Az ausztrál kajszitermesztés kezdete is a XIX. századra tehető. Dél-Afrikában a búr telepesek a XVII—XIX. század fordulóján kezdtek a kajszival foglalkozni. A kajszi térhódítása hazánkban Az Árpád-kori oklevelekben, a korai egyházi és világi irodalmi alkotásokban hallgatnak a szerzők a kajsziról, pedig számos más gyümölcsfajt gyakran emlegetnek. Az Anjou-kor számos kertészeti nagysága, majd Mátyás uralkodásának híradásai sem szólnak a kajsziról, viszont Oláh Miklós esztergomi érsek Nádasdy Tamás sárvári birtokáról oltóvesszőt kért, mégpedig kajszit; Batthyány Boldizsár pedig Zalából kapott kajszit, majd a mohácsi vész után elmenekült Mária királyné Brüsszelbe vitetett kajszi oltóágakat. Lehet-e ezeknek a fáknak köze a németalföldi tájfajtákhoz? Woyssel wroclawi kertjében levő kajszifára Gesner azt mondta, hogy gyümölcse „magna et optima”, ez a Magyar legjobb fajta első említésének tekinthető. A XVI. századi gyógynövényes és botanikai művek sárga apró barackot, tengeri barackot, sárgabarackot emlegetnek. Bornemissza Anna XVIII, század végi naplójában szó esik a kajszifákról, s bizonyosan volt Zrínyi Miklós birtokában is, mert kertészetéből Vitnyédi István oltóvesszőket kért és kapott. Érdekes a Kecskeméti Szenátus kérvénye, amelyben Tolnáról oltóvesszőket kérnek a kecskeméti gazdák számára. Lippai a Posoni kertben a tengeribarackot, a kajszibarackot és azok legfontosabb termesztési tudnivalóit ismertette. A török kor, a hódoltság másfél évszázada bizonyára kedvezően hatott a kajszitermesztésre. Cselebi török utazó több délvidéki város, továbbá Pécs, Tolna, Fehérvár és Buda kajszijáról tesz említést, a pécsi kajszi igen nagy gyümölcsű volt, talán épp a Pécsi óriás őse... Kiskunhalasi hagyomány, hogy ott a törökök ösztönzésére kezdtek kajszit termeszteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hódoltság korában a Duna— Tisza közi városok, falvak környékén gyorsan kibontakozott a kajszitermesztés. A XVII. század elején Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd és Abony vezetőinek gondot okozott, hogy nem teremtek a kajszifák, emiatt elmaradt a kajszidézsma. Az ország nehezen tért magához a török kiűzése után, mert mire a gazdasági élet megélénkült volna, az osztrák hatalmi eszközök a Habsburg-hkznak teremtettek korlátlan lehetőségeket (ezekre a kedvezőtlen gazdasági intézkedésekre a szőlőtermesztés történeti fejezetében még visszatérünk). A gazdasági és politikai dermedtségből a szakírók rázták fel az országot: Leibitzer, Winterl vagy éppen Tessedik könyveivel, kísérleteivel a kertészet, általában a mezőgazdaság fejlődését igyekezett segíteni. 93
