Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '97 A közösségért végzett életerőt adó munka... Beszélgetés Sós János polgármesterrel Polgármesterünknek, Sós Jánosnak különös sorsot szánt az élet: a szerencse kerekei kétszer emelték a magasba. Először 1989-ben egy esztendőre, aztán félévtizednyi száműzetés után 1996. február 4-én másodszor. Volt ereje és főként bátorsága visszatérni a nem is mindig oly kényelmes „városi bársonyszékbe". Független politikai státusa miatt akár napjaink Don Quijotejének is nevezhetnénk, de mindaz, amit elért, jóval túlmutat egy szélmalomharcos eredményén! Ügyes-bajos dolgaikkal a járókelők megszólítják az utcán, boltban, hiszen bíznak benne, mert közvetlen, egyszerű, közülük való ember. Hatásköröm alig több, mint a testület egyhuszonnegyed részének, mégis, amit felvállaltam, minden erőmmel igyekszem teljesíteni - állítja. Kérdéseimmel mozgatóerőire, életútjának egy-egy meghatározó momentumára, közéleti céljaira kerestem a választ.- Ön 1985-től 1989-ig tanácselnök-helyettesként, majd ugyanez évtől 1990-ig tanácselnökként tevékenykedett városunkban. A rendszerváltás körüli forró politikai hangulatban Önnek valószínűleg nem volt lehetősége arra, hogy felemelt fővel távozzék erről a posztról. Mégis 1994-ben és 1996-ban újra nekiveselkedett... Milyen elhatározás vezérelte, amikor így döntött?-1989-ben, októberben Fekete Antal nyugdíjazása után a tanácstestület engem választott tanácselnökké. Abban az idó'ben már különböző' pártok működtek a városban, tehát az ülések elé kerülő anyagokról az úgynevezett kerekasztal-egyeztető fórumokon kontrollként ki is kértük ezeknek a véleményeit. A ház pénzügyi helyzetét feltáró - a rendszerváltásra előkészített - hajszálpontos jelentésről az új képviselők nem hitték el, hogy a legkritikusabb ellenőrző szerveknek is kiállja a próbáját ennek ellenére. Még a számvevőszéki ellenőrzésnek is - néhány apró, alaki hibán kívül - csak pozitív megállapításai voltak. Tehát - mint a korábbi rendszer képviselőjére - rám zúdult az összes politikai düh, azokkal a gyanúsítgatásokkal együtt, hogy tönkretettük a várost. Ugyanakkor én tudtam, hogy 1985 és 1990 között Cegléd rohamléptékű fejlődésnek indult, személyi kapcsolatok, meg harc árán. Tehát miközben szenvedő alanya lettem a politikai gyűlölethullámnak, úgy éreztem, hogy a városvezetésben eltöltött öt évem alatt tisztességes munkát végeztem, amelyért visszamenőleg is vállalom a felelősséget. Tudni kell, hogy 1990-ben a polgármestert a képviselő-testület választotta. Nyilvánvaló volt, hogy ez a személy a legnagyobb arányú szavazatot kapott MDF, illetve más pártok soraiból kerül ki. Én ugyan képviselő lettem a 28 tagú testületben, de mivel folyamatosan megalázó megjegyzéseket kaptam - olyan dolgokért, amelyekért nem voltam annyiban felelős, amennyiben azt a rovásomra írták -, úgy döntöttem, hogy mindezt nem viselem el tovább, és kiváltam a város közéletéből. Majd amikor '94-ben - a tanácsnál eltöltött időszakom alapján - egyre több állampolgár keresett meg, biztatva, hogy induljak a választáson, akkor azt mondtam, hogy a tartozom a több száz embernek azzal, hogy megpróbálom, hiszen akkor már a lakosság voksolt a vezetőjére. Akkor volt az a bizonyos ominózus eset, amikor függetlenként indultam... De hát egy ilyen, anyagiakban is elég nagy terhet jelentő kampányra nem voltam felkészülve. Ennek ellenére a legnagyobb megdöbbenésemre harmadik lettem. Ennek ellenére nem gondoltam, hogy valaha még egyszer nekifutok egy ilyen kampánynak. Az élet fintora, hogy Kárteszi István sajnálatos körülmények között elhunyt, ezért 1996-ban új választást kellett tartani. Ismét sokan kerestek meg, és mivel ekkor már volt időm felkészülni, úgy gondoltam, hogy megpróbálok a sors által felkínált eséllyel élni. Mint közismert, sok-sok bonyodalom után végül is öt év elteltével visszakerültem.- Mindez törhetetlenségre, elszánt kitartásra utal. Az embert bárhogy is edzi az élet, az ilyesmit nem 42
