Kaczur Pál: Ceglédi fényképezés 1931 - 1981 (Cegléd, 1981)

RADVÁNYI (RABB) SÁNDOR (1882—1963): műbútor-asztalos segéd volt. 1908-ig, majd hivatásos fényképész lett.

A fényképezéshez ifjú korában kapott kedvet Mezei Béla tanítótól, valószínű 1899-ben, amikor a tanító náluk járt, hogy Radványi Sándor édesapjával átalakíttassa utazó fényképezőgépének kazettáit, hogy azokban kisebb méretű negatív lemezeket is alkalmazhasson. A jól sikerült munkáért, mintegy ráadásként, a tanító úr felajánlotta, hogy egy fényképfelvételt készít a segéd úrnak, aki igen érdeklődött a fényképezés iránt. Radványi Mezeitől sajátította el a fényképezés alapismereteit, két fényképezőgépét meg is vásárolta. Szabad óráit azután kedvtelésének, a fényképezésnek áldozta. Amatőr tevékenységét az elsők közé lehet sorolni, 1899—1908-ig. Hivatásos fényképésztől tanulta azután a negatív és pozitív retust.

Eredeti szakmáját abbahagyta, a fényképész ipar gyakorlására kért és kapott iparjogosítványt. Ebben az időben ez a foglalkozás nem volt még mestervizsgához, képesítéshez kötve.

Radványi Sándor iparjogosítványát többszöri szüneteltetés után 1950- ben vonta vissza véglegesen a könnyűipari miniszter. Munkáit Cegléden és a környéken számos családi fotóalbumban látni.

CZEGLÉDY SÁNDOR (1888—1948): Budapestről települt Ceglédre. Ipar jogosítványt itt kért 1921-ben, arra hivatkozva, hogy a fővárosban is hasonló munkakörben dolgozott. A fényképész szakmát itt saját műtermében gyakorolhatta. 1925-ben részt vett a Faluszövetség ceglédi, centenáriumi kiállításán, ahol képeire aranyérmet kapott. Műtermi munkái mellett vállalta az amatőr fényképezők felvételeinek előhívását, másolását, kidolgozását, nagyítását is.

Kezdeményezésére valósult meg a ceglédi amatőr fényképezők első kiállítása 1931-ben. A szervezés mellett részt vett a rendezésben és a bíráló bizottság munkájában. Kezdeményezője és irányítója volt annak a bizottságnak is, amely 1934-ben az amatőr fényképezők második kiállítását rendezte meg. Ezen már nemcsak helybeliek, hanem Cegléd és környéke amatőr fényképezői is részt vettek. Czeglédy Sándor ekkor is tagja volt a zsűrinek.

Az 1936-os Ceglédi napok alkalmával rendezett kiállításon mint társrendező és bíráló bizottsági tag tevékenykedett. Meghívott tagja volt 1939-ben az I. Országos Művészi Fényképkiállítás válogató bizottságának.

A fényképész iparról 1947 októberében mondott le. Ceglédről Bács megyébe költözött.

PESTI ANTAL (1889—1935): gyógyszerész. Iparengedélyt 1912-ben kapott, drogéria létesítésére. Szabadipar lévén, a drogériában fotólaboratóriumot nyitott 1922-ben. Korai halála után az örökösök megszakítás nélkül folytatták ezt a szolgáltatást. Fia, Pesti Antal drogista mester (1913—) vette át azután az irányítást, korszerűsítette azt. Vásárolt Seriograph másolót és Senioscop II. (24x26-os) nagyító félautomatát. Ezek a gyors képkidolgozással a város más laboratóriumait megelőzték. 1941- ben fényképész mestervizsgát tett. Drogériáját, fotólaboratóriumát 1951. december 31-ig működtette. Tíz év múltán került ismét kapcsolatba a fényképész szakmával, 1961-ben az OFOTÉRT ceglédi boltjának vezetője lett. 1970 óta nyugdíjas, de mostanában is gyakorta ott találni a bolt pultja mögött, amikor a vevőforgalom megnő. Szaktanácsaival, tapasztalataival segíti a vásárlókat és kollégáit.

12