Kaczur Pál: Ceglédi fényképezés 1931 - 1981 (Cegléd, 1981)
Kezdeményezője volt az 1936-ban rendezett III. kiállításnak, amelyet a Ceglédi napok alkalmából tartottak. A régi ceglédi újságok, így az akkori Ceglédi Hírlap írta: „igen sok képet dolgozott ki és nagyított Pesti Antal kiváló fotólaboratóriuma”. SCHOLTZ GYULA (1899—): gyógyszerész. Mivel munkája során sok emberrel volt dolga, néhány ismerősének, barátjának a figyemét felhívta a várható eseményre és javasolta, hogy vegyenek részt ők is az első kiállításon. Czeglédy Sándor fényképésszel' üzleti kapcsolatban volt. Nagy elfoglaltsága miatt a saját fénykép felvételeit vele hivatta elő, vele készíttetett másolatokat, mivel a Czeglédy műterméből igen jó minőségben kapták vissza felvételeiket az amatőrök és az ígért határidőt is Czeglédy pontosan tartotta. Nála készültek azok a fényképnagyítások is, amelyeket a közönség 1931-ben, az I. Ceglédi amatőr fényképészek kiállításán láthatott. Az amatőr fényképészek második bemutatkozása alkalmával neve nem szerepelt a sorban, 1936-ban, a harmadikon viszont a Ceglédi napok alkalmával, tájkép csoportban II. díjat nyert. Fényképezett később is, de csak kedvtelésből, a felvételeket nem szánta nagyközönségnek. Nem vett részt sem helybeli, sem más városban tartott kiállításon. Ma is készít fényképeket. JAKI (JELLASITS) ISTVÁN IGNÁC (1898—1947): vendéglős volt, s maga is fényképezett. 1934-ben, a II. Ceglédi amatőr fényképészek kiállítása rendező bizottsági tagjaként véleményére számot tartottak. Vendéglőjének — a vasútállomás restijének — különtermében tartotta öszszejöveteleit, tanácskozását a kiállítás rendezősége. Fényképeivel Jáki is részt vett a kiállításon. Díjazták, képeire a bíráló bizottság, az akkori meghatározással élve „a harmadik sorrendet” állapította meg. Erről jegyzőkönyv tanúskodik. További szervező, rendező munkásságáról, kiállításon való részvételéről adatok nincsenek. Bár később is fényképezett, nem küldött képet sem helybeli, sem más pályázatokra, kiállításokra. MÓZES SÁNDOR (1908—): kárpitos és díszítő. Nem fényképezett ugyan, de mint a CISE pénztárosa, egyik kezdeményezője volt a ceglédi, I. Országos művészi fényképkiállításnak 1938-ban, illetve 1939-ben, amikor az esemény megtörtént. Mózes Sándor a pénztárosi teendők mellett elvállalta a képeket átvevő, képtárosi teendőket is, ő foglalkozott a kiállításra bérkező anyaggal. Mint a CIIÖE* ügyvezető elnöke, 1940-ben — alapszabály szerint igazgatója — támogatta azt a javaslatot az anyaegyesület választmányi ülésén, amelyben az érdekelt tagok a választmánytól a fotószakosztály megalakításának engedélyezését kérték. TÜRY LÁSZLÓ (1909—): cipész. Már az 1920-as évek elején az olyan amatőrfényképészek kis táborához tartozott, akik nemcsak „vasárnapi fotósként” készítettek hébe-hóba képeket. Hogy a drága fényképezés költségeit fedezni tudja, mint alkalmi segítő, vállalta Czeglédy fényképész megbízásából, hogy vasárnap és ünnepnapon eljárjon Ceglédberceltől Vecsésig, kuncsaftot keresni a házaknál. Megrendelés esetén a fényképfelvételeket helyben elkészítette és rákövetkező héten szállította. így rutinra tett szert és azt kamatoztatta, amikor önmaga számára kedvtelésből fényképezett. A kapott némi honoráriumból Box fényképezőgépet 13
