Kaczur Pál: Ceglédi fényképezés 1931 - 1981 (Cegléd, 1981)

Kezdeményezője volt az 1936-ban rendezett III. kiállításnak, amelyet a Ceglédi napok alkalmából tartottak. A régi ceglédi újságok, így az akkori Ceglédi Hírlap írta: „igen sok képet dolgozott ki és nagyított Pesti Antal kiváló fotólaboratóriuma”. SCHOLTZ GYULA (1899—): gyógyszerész. Mivel munkája során sok emberrel volt dolga, néhány ismerősének, barátjának a figyemét felhívta a várható eseményre és javasolta, hogy vegyenek részt ők is az első kiállításon. Czeglédy Sándor fényképésszel' üzleti kapcsolatban volt. Nagy elfog­laltsága miatt a saját fénykép felvételeit vele hivatta elő, vele készíttetett másolatokat, mivel a Czeglédy műterméből igen jó minőségben kapták vissza felvételeiket az amatőrök és az ígért határidőt is Czeglédy pon­tosan tartotta. Nála készültek azok a fényképnagyítások is, amelyeket a közönség 1931-ben, az I. Ceglédi amatőr fényképészek kiállításán lát­hatott. Az amatőr fényképészek második bemutatkozása alkalmával neve nem szerepelt a sorban, 1936-ban, a harmadikon viszont a Ceglédi napok alkalmával, tájkép csoportban II. díjat nyert. Fényképezett később is, de csak kedvtelésből, a felvételeket nem szánta nagyközönségnek. Nem vett részt sem helybeli, sem más városban tartott kiállításon. Ma is készít fényképeket. JAKI (JELLASITS) ISTVÁN IGNÁC (1898—1947): vendéglős volt, s maga is fényképezett. 1934-ben, a II. Ceglédi amatőr fényképészek ki­állítása rendező bizottsági tagjaként véleményére számot tartottak. Ven­déglőjének — a vasútállomás restijének — különtermében tartotta ösz­­szejöveteleit, tanácskozását a kiállítás rendezősége. Fényképeivel Jáki is részt vett a kiállításon. Díjazták, képeire a bí­ráló bizottság, az akkori meghatározással élve „a harmadik sorrendet” állapította meg. Erről jegyzőkönyv tanúskodik. További szervező, ren­dező munkásságáról, kiállításon való részvételéről adatok nincsenek. Bár később is fényképezett, nem küldött képet sem helybeli, sem más pá­lyázatokra, kiállításokra. MÓZES SÁNDOR (1908—): kárpitos és díszítő. Nem fényképezett ugyan, de mint a CISE pénztárosa, egyik kezdeményezője volt a ceglédi, I. Országos művészi fényképkiállításnak 1938-ban, illetve 1939-ben, ami­kor az esemény megtörtént. Mózes Sándor a pénztárosi teendők mellett elvállalta a képeket átvevő, képtárosi teendőket is, ő foglalkozott a ki­állításra bérkező anyaggal. Mint a CIIÖE* ügyvezető elnöke, 1940-ben — alapszabály szerint igaz­gatója — támogatta azt a javaslatot az anyaegyesület választmányi ülé­sén, amelyben az érdekelt tagok a választmánytól a fotószakosztály meg­alakításának engedélyezését kérték. TÜRY LÁSZLÓ (1909—): cipész. Már az 1920-as évek elején az olyan amatőrfényképészek kis táborához tartozott, akik nemcsak „vasárnapi fotósként” készítettek hébe-hóba képeket. Hogy a drága fényképezés költ­ségeit fedezni tudja, mint alkalmi segítő, vállalta Czeglédy fényképész megbízásából, hogy vasárnap és ünnepnapon eljárjon Ceglédberceltől Vecsésig, kuncsaftot keresni a házaknál. Megrendelés esetén a fénykép­­felvételeket helyben elkészítette és rákövetkező héten szállította. így rutinra tett szert és azt kamatoztatta, amikor önmaga számára kedvte­lésből fényképezett. A kapott némi honoráriumból Box fényképezőgépet 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom