Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása
A Duna—Tisza közének ez az eltérő természeti adottságokból fakadó kettős arculata, amely a műveléságak területi megoszlásában is megmutatkozott, szinte valamennyi gazdasági növény termelésének földrajzi elhelyezkedésére jelentős befolyást gyakorol. A szántók szervestrágya-ellátása — tekintettel az istállózó állattartás fejletlenségére, valamint a kiterjedt szőlőterületekre — nem kielégítő (26. ábra). 1. GABONAFÉLÉK* % < 10 10 -20 20-30 30-40 40 < 50 km 26. ábra. A szervestrágyával ellátott szántóterület aránya 1957-ben A gabonaféleségeknek csaknem valamennyi fajtája fontos szerepet játszik a Duna—Tisza közi növénytermelésben. Jelentős területen vetik a búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoricát. Ugyanakkor a magnyerés céljából termelt köles, valamint az öntözött rizs csak kicsi foltokon, alig számottevő mértékben fordul elő. A Duna—Tisza köze egészét tekintve nem tartozik a gabonatermelésre különösebben alkalmas tájak közé. A gabonaféléknek ugyanis nagy a vízigényük, még a szárazságot jól tűrő kukoricának és kölesnek is, ennek biztosítására pedig sem a szűkös csapadék, sem a levegő alacsony nedvességtartalma nem elegendő. A vízelhasználást csökkentő trágyázás mértéke sem kielégítő. A gabonafélék a kötöttebb, nedves talajokat kedvelik, lazább talajon, általában homokon nem adnak normális termést, sőt a zab alig termelhető. A sok tekintetben kedvezőtlen természeti adottságok ellenére is a szántóterület túlnyomó részét még mindig a gabonanövények foglalják el (17. táblázat). A gabonafélék területi aránya a legutolsó nyolc évtized folyamán — a szántó növekedése folytán —- csökkent, vetésterületük nagysága azonban változatlan maradt. A gabonafélék vetésterületén a kenyér- ill. takarmánygabonák mindvégig nagyjából azonos kulcs alapján osztoztak. 1874 és 1955 között a gabonával bevetett területnek a kenyérgabonák 52—56%-át, a takarmánygabonák pedig 44—48%-át foglalták el. 1957-ben megfordult az arány a takarmány* A gabonaféléknél tárgyaljuk, hasonló rendeltetésük miatt a rizst, a magkukoricát és a kölest is. 77
