Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása
(16. táblázat folytatása) Növény A Duna—Tisza közi vetésterület a szántó százalékában Az országos vetésterület a szántó százalékában A Duna—Tisza közi vetésterület az országos vetésterület százalékában 1955 1957 1955 1957 1955 1957 Borsó .......................................0,6 0,5 r~ 0,6 0,9 7,1 9,4 Bab............................................0,1 0,1 0,2 0,1 12,8 16,4 Lencse .....................................0,02 0,02 0,2 0,1 2,1 5,7 Összes hüvelyes.....................0,72 0,62 1,0 1,1 10,7 9,8 Fűszerpaprika.........................0,6 0,7 0,12 0,12 84,5 84,6 Paradicsom.............................1,0 1,0 0,2 0,3 57,6 57,7 Zöldborsó.................................0,6 0,7 0,3 0,3 33,0 34,1 Vöröshagyma .........................0,1 0,1 0,12 0,12 12,6 13,3 Fejeskáposzta .......................0,2 0,2 0,12 0,1 26,6 25,8 Egyéb zöldség .......................2,5 2,6 1J 1,3 27,4 30,7 Összes zöldség és fűszernövény .................................5,0 5,3 2,56 2,24 24,1 25,0 Rostkender.............................0,4 0,38 0,5 0,4 11,7 13,1 Dohány ...................................0,2 0,5 0,3 0,4 10,0 22,5 Egyéb növény .......................3,11 1,15 2,12 1,24 24,5 16,7 Vetetlen terület.....................2,4 1,6 1,6 1,6 27,1 14,9 Összes szántó.........................100,0 100,0 100,0 100,0 —— a gabonafélék együttes vetésterülete néhány százalékkal alatta marad az országosnak, viszont pontosan annyival magasabb a kapások vetésterülete. A szálastakarmányokat — az országos vetésarányhoz viszonyítva — csak harmadakkora területen termelik, ezzel szemben az országos átlagnál jelentősebb mértékben folyik az olajos növények és a zöldség-főzelékfélék termesztése (16. táblázat). Ha felbontjuk az egyes növénycsoportokat, és egyenként viszonyítjuk a gazdasági növények vetésterületét az országos átlaghoz, az eltérések sokrétűbbé válnak. A rozs kivételével, amelynek területi aránya az országosnak több mint kétszerese, valamennyi gabonanövényt az országosnál kisebb arányban termelik. A kapásokat viszont, a burgonyától eltekintve, a Duna—Tisza közén termelik nagyobb arányban. Jellemző az az adat is, hogy a Duna—Tisza közén az ugar területi részesedése több mint háromszorosa az országosnak. A silányabb homoktalajokon ugyanis egyéves használat után néhol még 1—2 évig pihentetik a földet. A homokhátság ill. a peremtájak növénytermelési szerkezetének különkülön vizsgálata során kitűnik, hogy a nagyobbrészt vályogtalajú szegélyterületek vetésterületi arányai megközelítik az országos átlagokat, míg a homokhátság növénytermelésében egészen szélsőséges eltérések figyelhetők meg. 76
