Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

V. fejezet: Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági körzeteinek vázlata

1958-ban 1958-ban

1 — kb. 4000 kg baromfi

1 — kb. 4 millió db tojás

A rozs valamennyi homoktalajú járás területén magas produktivitási értékeket ér el (147. ábra).

Jelentős az árutermelés a zöldségfélékből és a burgonyából is. A zöldségtermelés Budapesttől Szegedig mindenütt nagy arányokban folyik (148. ábra). A Budapest és Szeged körzetében kialakult zöldségkultúra a városi fogyasztópiacra, valamint néhány feldolgozóüzemre támaszkodik. Kecskemét és Nagykőrös zöldségövezete ugyancsak a helyi konzervgyárak köré tömörül, bár jelentős tételek kerülnek innét a fővárosi piacokra is. Az árutermelés színvonalát, a kiterjedt vetésterület mellett, általában valamennyi zöldségfajta esetében a magasfokú termelékenység is biztosítja.

A burgonyatermelés — a közeli nagy fogyasztópiac hatására — elsősorban Budapest körül, továbbá a kedvezőbb természeti feltételek vonzására a Duna mentén és a Bácskában ölt nagyobb arányokat (149. ábra). A homokhátság D-i részén, ahol takarmányként is fontos szerepet játszik, ugyancsak nagy mennyiségben termelik. A burgonya termelékenysége csak Budapest környékén magas, a kötöttebb talajokon még megfelelő, a homokhátságon már alacsony (150. ábra).

A szőlő- és gyümölcstermelés árutermelésében elsősorban a homoki járások viszik a főszerepet. A szőlőtermelésben a kiskőrösi, kecskeméti, végül a

310