Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
IV. fejezet: Asztalos István: A mezőgazdaság gépesítése
6. BETAKARÍTÁS, SZÁLLÍTÁS A betakarítás gépesítésének igen nagy a szerepe a korszerű mezőgazdaságban, kihatása megmutatkozik a következő évi terméseredményekben is. A gyors betakarítás ugyanis lehetőséget teremt a jó minőségű talajmunka, az őszi mély- és vetőszántás elvégzésére. A gépállomásokon azonban kevés gép áll a betakarításhoz rendelkezésre, így a termelőszövetkezetek többsége munkaerőhiánnyal küzdve csak lassú ütemben tudja a termést betakarítani. Nem megoldott olyan nehéz munkafolyamatok gépesítése sem, mint a burgonya- és répabetakarítás. A Duna—Tisza közi gépállomásokon a répaszedőből van több, összesen 46 db. Ennek megoszlása eléggé egyenletes. A gépállomásokon általában 1—2 répaszedő van, néhány gépállomáson (Jakabszállás. Kiskunmajsa, Kisszállás, Gödöllő) azonban teljesen hiányzik. Kiemelkedik e munkagépből a bácsalmási és kiskunfélegyházi gépállomás ellátottsága (5 ill. 3 db-bal). A burgonyaszedő már kevesebb, összesen 34 db, általában 1—2 van a gépállomásokon, egyedül a bácsalmási gépállomáson található 3 db. A Duna—Tisza közén a burgonya- és répafélék nem foglalnak el ugyan nagy területet, betakarításuk mégis sok munkaerőt vesz igénybe. Az egyik legfontosabb munkafolyamat, a kukoricatörés, szárvágás gépesítése sincs megoldva. Főleg a kukoricaszár késői levágása gátolja az őszi talajmunkák megkezdését és időbeli elvégzését. A legtöbb gépállomáson kevés vagy teljesen hiányzik a szártépő vagy a silókombájn. Legelőnyösebb még a solti és kisszállási gépállomás helyzete, mivel a legtöbb (3—3) szártépővei rendelkezik. A kukoricaszárt betakarító gépek hiánya erősen érezteti hatását olyan hagyományos kukoricatermelő területeken, mint a bajai, bácsbokodi, abonyi, kalocsai gépállomások körzete. E körülmények miatt természetesen a kukoricaszár betakarítása sok időt vesz igénybe, késlelteti az őszi talajművelést és a vetést, de káros az állattenyésztésre is. Ugyanis törés után a kukoricaszár azonnali levágása és silózása jó minőségű takarmányt biztosít télire, ha azonban hosszú ideig a szántóföldön, lábon áll a kukoricaszár, a tápanyagok erős kilúgozódása következik be. A betakarítás gépesítésének elmaradottsága sok veszteséget okoz a mezőgazdaságban, és a kicsiny gépállomány csak kismértékben tudja megkönnyíteni a termelők munkáját. A mezőgazdasági termények betakarításával szorosan összefügg aszállítás megoldása is. A termelők körében széleskörű a gépi szállítás iránti igény, mert vontatóval, pótkocsival a szállítás sokkal gyorsabb és gazdaságosabb, mint lófogattal. A Duna—Tisza közi gépállomások a termelőszövetkezetek szállítási igényét sokkal inkább ki tudják elégíteni, mint a betakarítást. Tekintélyes számú vontató ill. gumikerekű traktor és pótkocsi áll rendelkezésükre. A pótkocsik száma a gépállomások túlnyomó többségében meghaladja a vontatókét. A Duna—Tisza közén átlagosan 12 gumikerekű traktor és 15 pótkocsi jut egy gépállomásra. A vontatók területi megoszlása a homokon és a vályogon egyaránt igen változatos. A területünk É-i részén elhelyezkedő gépállomásokon általában kevesebb a gumikerekű traktor, mint a D-i részen. A termelőszövetkezetek szállítási igényét a gépállomások ki tudják elégíteni, ehhez elegendő a vontatójuk. Legtöbb gumikerekű traktor a bácsalmási, kiskundorozsmai, csátaljai, kiskunfélegyházi, kiskőrösi gépállomáson található 288
